Félárnyékos holdfogyatkozás
2016. szeptember 16-án az esti órákban Földünk szolid árnyéka futott végig égi kísérőnkön.
A fogyatkozások sorozatának kevésbé látványos, ám mégis maradandó élményt produkáló eseménye következett be pénteken, a holdkelte utáni időszakban. A Hold ez alkalommal csak bolygónk félárnyékán haladt keresztül, a teljes árnyék az égitestet elkerülte.
A jelenséget szabad szemmel figyelve, holdkelte után jó egy órával jelent meg a várt elsötétülés az égitest tetején, bal oldalon. A maximális fázis idején, 20 óra 54 perckor a Hold látszó felületének mintegy 90 százalékát borította be a félárnyék, amely inkább a felszín felső felében mutatkozott erősebben. A mellékelt kép exponálásakor a teljes árnyék 2 ívpercre közelítette meg az északi peremet, azaz amikor az elsötétülés a legjelentősebb volt. Ebben az időszakban látszott a legszebb kontraszt az északi, árnyékos terület és a déli, kráterekkel borított, világos rész között.
A felvétel a veszprémi Castor Csillagvizsgáló 80/1200-as Zeiss refraktorával készült.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
