Agymosott szöcskék halálugrása

Egy parazita féreg arra készteti az általa megfertőzött szöcskét, hogy öngyilkos ugrással a vízbe vesse magát. Erre úgy „veszi rá”, hogy kémiai úton befolyásolja az agyműködését - amint azt a rovarok fehérjéivel foglalkozó tanulmány feltárta.
A Spinochordodes tellinii parazita húrféreg szárazföldi szöcskékben és tücskökben fejlődik egészen addig, amíg eljön az idő, hogy átalakuljon vízben élő kifejlett féreggé.
A kifejlett húrférgek valamiképp úgy módosítják gazdaállataik viselkedését, hogy azok olyat tesznek, amire normális körülmények között sosem lennének hajlandók: vizet keresnek és beleugranak.
A vízbe érve a kifejlett húrférgek – amelyek kiegyenesítve három-négyszer hosszabbak, mint a gazdaállataik – kibújnak és elúsznak, hogy párt találjanak maguknak. Gazdaállatukat holtan vagy haldokolva ott hagyják a vízben. David Biron, a franciaországi Montpellier-ben lévő IRD (Institut de recherche pour le developpement – Fejlődéskutató Intézet) munkatársa, a tanulmányt végző kutatók egyike hozzáteszi, hogy más paraziták is képesek manipulálni gazdáik viselkedését, de ennek mikéntje általában alig ismert.
Ez esetben azonban Biron és munkatársai kimutatták, hogy a féreg egy olyan fehérje termelésével változtatja meg a szöcske viselkedését, amely közvetlenül és közvetve is hat a szöcske központi idegrendszerére.
Szelektív manipuláció
„Nagyon újszerű tanulmányról van szó, mivel rendkívül kevés cikk jelent meg arról, valójában miként is változik meg a viselkedés” – mondja Shelley Adamo, a kanadai Halifaxban lévő Dalhousie Egyetem rovarviselkedéssel foglalkozó szakértője. – „Ezek a munkák többek közt azért érdekesek, mert gyakran szerepelnek bennük paraziták, amelyek szelektíven manipulálják a viselkedést.”
Biron és munkatársai azt tapasztalták, hogy a kifejlett férgek – azok, amelyek gazdáikat vízbefúlásra késztetik – a szöcskék saját fehérjéit utánzó molekulák termelésével változtatják meg szerencsétlen gazdaállataik központi idegrendszerének működését. A parazita féreggel fertőzött szöcskék agyában így más fehérjék lépnek működésbe, mint a nem fertőzött szöcskékében. Ezek közül a fehérjék közül néhány idegingerület-átvivő aktivitással kapcsolatos. Mások a geotaktikus viselkedéshez, – az élőlénynek a gravitációra válaszul adott irányított mozgásához –, köthetők.
Meconema thalassinum
A csoport a „proteomika” nevű eljárását alkalmazta a szöcske viselkedéseltérítésének tanulmányozására. Ez a módszer analizálja mindazt a fehérjét, amely egy sejtben vagy szövetben kifejeződik.
Biron és munkatársai összegyűjtötték és elemezték a parazitával fertőzött és a fertőzésmentes Meconema thalassinum szöcske fehérjéit – a fertőzöttekét az alatt és az után is, hogy a szöcskék öngyilkos ugrást hajtottak végre egy úszómedence vízébe éjszaka –, és így jutottak a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban közzétett eredményeikhez.