Második magyar hegymászó a szellemhegyen

Fotó: Mohai Balázs/MTI

Így jellemezte Klein Dávid hegymászó, a 8156 méter magas nepáli csúcs meghódítását a 2015. október 19-én tartott sajtótájékoztatón.

Klein Dávid a 2013-ban a Kancsendzöngán elhunyt Erőss Zsolt után a második magyar, aki felért a Manaszlu csúcsára. Az egyszemélyes Sourcing Manaslu Expedíció – 2015 ideje alatt Klein Dávid összesen 26 napot töltött a hegyen a 4850 méter magasban kiépített alaptáborban vagy afölött, augusztus 31-étől október 13-ig.

A hegymászó az expedíció értékeléseként elmondta: a szokatlanul havas csúcs meghódítása ugyan technikailag nem különösebben nagy kihívás, azonban az első és a második tábor közötti függőgleccser, valamint a 6200 méter magasban fekvő második tábor felett elterülő, 400-500 méter hosszú közepes dőlésszögű – vagyis a lavinák elindulásához rendkívül kedvező – emelkedő veszélyessé tették a hegymászást.

Amikor akklimatizációs célból először járt a második táborban, egész éjszaka kabátban és bakancsban feküdt a kezében késsel, rettegve attól, hogy a havazás miatt lavina söpör végig a sátrakon. „Utólag azt mondom, hogy le kellett volna jönni, az lett volna a becsületes megoldás – majd hozzátette: a himalájai viszonyokhoz képest az alaptábor meglehetősen alacsonyan, a fagyhatár alatt fekszik, így rossz idő esetén a könnyen takarítható hó helyett eső esik. A megázott felszerelés később könnyen megfagy, az eső az elektronikai eszközökre is jóval ártalmasabb, mint az egyszerűen lesöpörhető hó.”

A hegymászó az expedíció alatt oxigénpalack, társ és serpák, valamint mindenféle támogató személyzet nélkül, rendkívül könnyű felszereléssel mászott. Az egyes tábor fölé csak egy könnyű, egyfalú sátrat vitt magával, az egész expedíció alatt pedig összesen két gázpalackot használt el főzéshez. Semmit sem hagyott fent a hegyen, minden felszerelését, szemetét lehozta magával a sikeres csúcstámadás után.

Klein Dávid a 7450 méter magasban felállított négyes táborból 2015. szeptember 30-án, éjszaka éjfél előtt indult el a Manaszlu főcsúcsára, ahová október elsején 6 óra 30 perckor ért fel. Mint elmondta, a csúcstámadáskor a legnagyobb nehézséget az ugyanabban az időben induló, ezért a csúcs alatt összetorlódó 20-30 hegymászó okozta hosszú várakozás jelentette.

A Nepálban szerzett tapasztalatairól elmondta, hogy a Manaszlut övező rendkívül mély völgyekben, a Himalájában megszokott sziklás-köves táj helyett buja növényzet, szinte tropikus élővilágú környék fogadja a túrázót. Ugyan a tavaszi pusztító földrengések nyoma mindenütt felfedezhető, a károkat mindenhol igyekeznek felszámolni és a helyiek számára az a legnagyobb segítség, ha visszatérnek a turisták.

A magyar magashegyi hegymászási eredményekről elmondta, hogy a tizennégy nyolcezres csúcsból tizenkettőn már járt magyar állampolgár, mára csupán az Annapurna és a K2 maradt hátra.

Klein Dávid 2016-os terve, hogy tavasszal szeretné meghódítani a nepáli Annapurnát, a 8091 méteres csúcsnak elsősorban a déli – kevésbé lavinaveszélyes, de technikailag igen nehéz – oldala vonzza. Megjegyezte azonban, hogy ehhez a mászáshoz már csapatra lesz szükség.

A Mansiri-Himalájában található Manaszlu a világ nyolcadik legmagasabb hegye, a sznaszkrit szó jelentése: szellemhegy. Az idei őszi szezonig több mint nyolcszázan mászták meg,  becslések szerint mintegy hatvanan juthattak fel a csúcsra, többségük oxigénpalackkal. Eddig egyetlen tragikus kimenetelű baleset történt a hegyen: 2015. október elsejéről másodikára virradóan Benedek Zoltán magyar származású osztrák hegymászó a csúcs elérése után vesztette életét, valószínűleg tüdőödéma miatt.