Új halfaj a Körösben

Eddig ismeretlen halfajt azonosítottak a Körös vízrendszerében magyar és cseh kutatók. Az apró termetű márnafaj a Barbus biharicus, azaz bihari márna nevet kapta.

Bihari márna
Fotó: HNPI
A magyar Vörös könyvben is szereplő Petényi-márnát Heckel Jakab bécsi halbiológus 1852-ben írta le, és a Petényi Salamon János (1799-1855) természettudós iránt érzett tiszteletből róla nevezte el. Mitokondriális DNS vizsgálatok alapján a Petényi-márnát 2002-ben négy önálló fajra bontották szét a kutatók. Sallai Zoltán, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre elmondta, hogy először 2000-ben találták meg a Petényi-márnának egy új lelőhelyét a Sebes-Körösben, a körösszakáli duzzasztó alvizén, ahol egy 16 centiméteres kifejlett egyed akadt hálójukba. 2007-től vált köztudottá, hogy hazánkban nem egy, hanem két kistestű márnafaj él. Az északi-középhegységi vízfolyásokban és a Felső-Tiszán a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a Sebes-Körösben megtalált márnafaj a Petényi-márna (Barbus petenyi) él.
Antal László, a Debreceni Egyetem TTK hidrobiológia tanszék adjunktusa egy bihari márnát (Barbus biharicus) tart kezében az intézmény laboratóriumában.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
2008 októberében a nemzeti park munkatársai ismét felkeresték a korábbi körösszakáli lelőhelyet, ahol összesen 6, míg a komádi hídnál további egy Petényi-márnát sikerült fogniuk, ezeket a fotózást követően szabadon engedték. Sallai Zoltán hozzátette, hogy a nemzeti park munkatársai részletesen megadták a pontos lelőhelyet a Debreceni Egyetem munkatársainak, akik ez alapján keresték fel a mintaterületet.
2016 januárjában látott napvilágot az új felfedezés, miszerint a HNPI munkatársai által korábban fogott, morfológiailag Petényi-márnának meghatározott halfaj a DNS vizsgálatok alapján új fajhoz tartozik, melyet bihari márnának (Barbus biharicus) neveztek el. Sajnálatos, hogy neves zoológusunk nevét őrző Petényi-márna ez alapján már csak határainkon kívüli vízfolyásokban él.