Új reakcióút felfedezése
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a szerves kémia egyik legismertebb reakció-típusának, az ún. SN2 reakciónak új reakcióútját fedezték fel.
Czakó Gábor és Szabó István
Fotó: ELTE
A folyamatot Czakó Gábor tudományos munkatárs és Szabó István PhD-hallgató szuperszámítógépek segítségével modellezte, eredményeiket a világ egyik legnevesebb multidiszciplináris tudományos folyóirata, a Nature Communications közölte 2015 januárjában.
A bimolekuláris ( az ütközéshez két molekula szükséges) nukleofil szubsztitúció (SN2) általános, ún. Walden-inverziós mechanizmusa a legtöbb kémiakönyvben is megtalálható, több mint 100 éve ismert jelenség a szerves kémiában. A szubsztitúció egy helyettesítéses reakció, ennek során a szerves vegyület egy atomja vagy atomcsoportja egy másik atomra vagy atomcsoportra cserélődik. Nukleofil szubsztitúcióról akkor beszélünk, ha az elektronküldő (elektronban gazdag vagyis nukleofil) részecske „indítja a támadást”
Az ELTE kutatói nemrégiben egy új, „dupla-inverziós” mechanizmust fedeztek fel az F– CH3Cl (fluoridion + metil-klorid) SN2-típusú reakció elméleti vizsgálata során. A minden eddiginél pontosabb számítások egy olyan reakcióutat tártak fel, amely során az egy hidrogén-atom távozása indukálta inverziót egy második inverzió követ, így a reakció során nem a megszokott, invertálódott metil-fluorid terméket kapjuk, hanem ebben az esetben a reakció retencióhoz (a szénatom körüli kiindulási konfiguráció megtartásához) vezet.
Az ELTE kutatói több mint másfél éve foglalkoznak a projekttel, jelenleg azt vizsgálják, hogy a most felfedezett mechanizmus mennyire általános hasonló reakciók esetén. Az eredmények alapvető jelentőségűek a „tankönyvi” kémiai ismeretek és törvényszerűségek újraértelmezésében, illetve azok kiterjesztésében.
Ezért tartott sokáig a szárazföld meghódítása
Bolygónkon az élet rendkívül hosszú időn át a tengerekre, vizek mélyére korlátozódott, a légköri jód és oxigén hadakozása miatt.
Egy gomba tárja fel a marsi túlélés titkait
Képes lehet-e fennmaradni az élet a világűr barátságtalan körülményei között? Miként bánunk a kérdéssel, hogy a bolygónkról ismert mikrobiális életformák túlélhetik-e a mélyűri hideget (-270°C), a szélsőséges UV-sugárzást és az extrém szárazságot? Ezek a kérdések egyre intenzívebben és egyre szélesebb körben foglalkoztatják az asztrobiológusokat, akik a földön kívüli élet lehetőségeit kutatják.
Akár egy állat is fotoszintetizálhat
Japán kutatók hörcsögsejtekbe ültettek alga színtesteket, amelyek ott két napon át aktívan fotoszintetizáltak.
Veszélyeztetett örökségünk része a Hold
Felkerült a World Monuments Fund listájára a Hold.
Ezek voltak 2024 legszebb asztrofotói
A bámulatos technikai fejlődés kíséretében váratlan és gondosan kiszámított jelenségek is megörökítésre kerültek az év folyamán.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
