Zene sejtjeinknek

Fotó: Profimedia

Ha igen, hallgasson 20-25 percnyi klasszikus zenét, dőljön hátra, és élvezze a muzsikát. A zene befogadása passzív tevékenységnek tűnik, de kísérletek sora bizonyítja: agyunk ilyenkor nagyon is tevékeny. A Helsinki Egyetem kutatói nemrég kimutatták, hogy Mozart G-dúr hegedűversenyének (K. 216) hallgatása közben egyes génjeink aktivitása csökken, másoké nő. Zenehallgatás előtt és után vett vérmintákban mérték a génműködést jelző információhordozó anyagok koncentrációját, és azt találták, hogy bizonyos – a tanulásban, a memóriaműködésben, valamint egy ingerületátvivő anyag, a dopamin termelésében és szállításában érintett – gének a zene hatására fokozott működésbe kezdenek. Az is kiderült, hogy ugyanekkor csökken bizonyos, agyműködési zavarokhoz köthető gének aktivitása, azaz kevesebb káros vegyület termelődik.

Az egyik legaktívabbnak talált gén az énekesmadarakban is előfordul, a dallamok memorizálásában és az éneklésben játszik fontos szerepet. A kutatás vezetője, Irma Järvelä genetikus szerint ez arra utal, hogy az ember és az énekesmadarak közös evolúciós alapokon dolgozzák fel a hangingereket.

A zenehallgatás jótékony hatása csak muzikális kísérleti alanyoknál, azaz olyanoknál volt mérhető, akik maguk is játszanak hangszeren, vagy gyakran hallgatnak zenét. Adjunk hát agyunknak minél több zenei klasszikust; biztosan hálás lesz érte!