Rendkívüli díj a gravitációs hullámokért

Breakthrough-díj

A rekordösszegű díjat a informatikai-internetes szektor milliárdosainak egy csoportja, többek közt Sergey Brin, a Google egyik alapítója, a Facebook-vezér Mark Zuckerberg, Jack Ma, az Alibaba-csoport, illetve Jurij Milner, a Sky Technologies alapítója hozta létre, hogy felkeltsék a figyelmet a természettudományok világa iránt. Jurij Milner orosz milliárdos kezdeményezésére a tudománytámogató alapítvány most hárommillió dollárt (812 millió Ft) adott a kutatóknak.

A három kutatásvezető, a LIGO nevű különleges amerikai laboratórium alapítója, Rainer Weiss, Kip Thorne és Ronald Drever egymillió dolláron osztozik, kétmillió dollárt a projektben résztvevő további 1012 tudós között osztanak szét egyenlő arányban.

Néhányan a kutatók közül (balról jobbra): David Shoemaker, Rainer Weiss, Matthew Evans, Erotokritos Katsavounidis, Nergis Mavalvala, Peter Fritschel.
Fotó: MITEDU

Az évszázad egyik tudományos szenzációjának számító felfedezésben magyar kutatók is részt vettek. A díj honlapja szerint például az MTA-ELTE EIRSA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem több kutatója, valamint több, külföldi egyetemen dolgozó magyar kutató is részesül a díjból.

„Egyetlen csodás lángelme, sok nagyszerű kutató és az univerzum kreatív erői egyesültek, hogy egy tökéletes tudományos történetet alkossanak” – mondta 2016. május 3-án New Yorkban a Jurij Milner.

A Rendkívüli Breakthrough-díj (Special Breakthrough Prize) bármikor odaítélhető kivételes tudományos teljesítményért, e felfedezés jelentősége azonnali elismerést indokol – közölte Edward Witten fizikus, a fizikai díjakat odaítélő zsűri elnöke.

Tudósok egy nemzetközi csoportja februárban jelentette be, hogy évtizedekig tartó kutatás után közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által 100 éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. A tudósok szerint eredményeik újfajta csillagászati kutatások előtt nyithatnak utat és megfigyelhetővé tesznek eddig megfigyelhetetlen jelenségeket, például két fekete lyuk összeolvadását.

Einstein pár hónappal azután, hogy közzétette általános relativitáselméletét, 1916 júniusában jósolta meg, hogy minden gyorsuló tömeg gravitációs hullámot kelt, és a hullámok annál erősebbek, minél nagyobb az objektum tömege.

A LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat 2015. szeptember 14-én, egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Az esemény során példátlan mennyiségű energia szabadult fel, amelyet a gravitációs hullámok továbbítottak.

A LIGO a világ egyik legérzékenyebb tudományos műszere, amelyet abból a célból építettek, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. Detektorai a proton méreténél tízezerszer kisebb változásokat képesek mérni a téridőben.

A most bejelentett különdíjat 2016 decemberében adják át egy ceremónián, amelyen közzéteszik a fizikai, élettudományi és matematikai díjazottak nevét is.