dr. Ottó Anita

A Magas-Tátra, a világ legkisebb magashegysége, a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata 1949 óta élvez nemzeti parki védettséget.

Az 1801 m magas hegycsúcs Székelyföld legmagasabb pontja, amely az évek során kedvelt zarándokhellyé vált.

Mitikus történetek szólnak a Mecsek sötét erdeiben tanyázó sárkányokról, akik hajdanán előszeretettel riogatták az arra járó gyanútlan vándorokat.

A Pilis-Visegrádi-hegység árnyékos szurdokvölgyei igazi enyhülést jelentenek a nyári hőség elől menekülő természetkedvelők számára.

A Vértesi Natúrpark a Dunántúli-középhegység nagytáján belül helyezkedik el, magában foglalva szinte az egész Vértes-hegységet és peremterületeit.

A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet kultúrtörténeti, néprajzi emlékekben bővelkedő terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része.

A bazaltkúpokra épült középkori váraival, bányászati emlékhelyeivel és az itt élő több mint 300 védett állat-és növényfajjal egyike a Bükki Nemzeti Park ékköveinek.

Magyarországon is léteznek még emberi beavatkozástól mentes, eredeti állapotú őserdők. Ezen területek egyike Fejér és Veszprém megye határánál, a Tési-fennsíkon található Burok-völgy.

A Mecsek legendás ösvényein kevés olyan helyet ismerek, ahol annyi geológiai és kultúrtörténeti érték zsúfolódik össze kis területen – áthatva a környék varázslatos mondavilágával -, mint a Jakab-hegy.

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre feljebb kúszik, kezdetét veszi a kiránduló-szezon, és hazánk látnivalókban bővelkedő tájai vonzzák a természetkedvelők ezreit.