Farkas Alexandra

A seregély után most a gyöngybagolyról is kiderült, hogy az emberrel ellentétben védett az időskori halláskárosodástól.

Az állatvilágban számos olyan eset ismert, ahol a felnőtt egyedek előszeretettel falják fel fajtársaik utódait, sőt némelyek még saját ivadékaikat is elfogyasztják.

Lehullt a lepel az aranyhalak és más kárászfélék különös képességéről: akár hónapokon át is életben maradhatnak a vastag jéggel borított tavak mélyén, csak legyen elég szíverősítő.

A teljes napfogyatkozás látványa ősidők óta lenyűgözi az embereket, a háziméhek totalitáskor mutatott szokatlan viselkedésének lehetséges okát csak a közelmúltban tárták fel.

Szupercellák, falfelhők, peremfelhők – a viharvadászok kedvenc kifejezései. De mégis mik ezek pontosan? A ViharVonal csapat idei „terméséből” szemezgettünk.

Új-zélandi kutatók testközelből vizsgálták az óceánok jövőben várható élővilágát. Nincsenek jó híreik!

A dunavirág kérészek sötétedés után, 8 óra körül jelennek meg a víz felett, majd a nőstények rajokba rendeződve kezdik meg a folyó folyásirányával szemben haladó kompenzációs repülésüket.

Tizenöt szakértő egybehangzó véleménye szerint az értékes mélytengeri nyersanyagok bányászata miatt elkerülhetetlen veszteség fogja érni az óceán mélyén az élővilágot.

Bár légköri tartózkodási ideje a fél évet sem éri el, a diklór-metán ipari felhasználása oly mértékben megnövekedett az elmúlt időszakban, hogy hatása már az ózonréteg bontásában is tetten érhető.

A meredek csúcsokkal és elhagyatott völgyekkel szabdalt Himalája vidékére valószínűleg sokan tekintenek úgy, mint a még érintetlen természet egyik utolsó szeletére.