Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

A National Geographic magazin októberi lapszáma az Amazonas-vidék csodáit mutatja be – és megemlékezik arról a magyar regényíróról is, aki páratlan tehetséggel mutatta be az esőerdő lakóit, természetrajzát és ott megesett kalandjait az iránta rajongó olvasóknak.

Magyarországon többféle szarvasgomba is megterem, sőt nálunk honos a világ egyetlen édes faja, amelyet a Föld másik oldalán talán jobban ismernek, mint idehaza. Interjú dr. Bratek Zoltánnal, az ELTE Biológiai intézetének oktatójával, aki egyben a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke is.

A 19. században még százezer japán család foglalkozott papírmerítéssel, ma már csak néhány kis manufaktúrában él ez az ősi, 7. századi mesterség. Reménykeltő fejlemény, hogy a merítettpapír-gyártás módszere szerepel az UNESCO szellemi örökség listáján.

Magyarországon még mindig van vagy félmillió vályogház, amelyek megfelelő gondozás mellett értéket képviselhetnek.

A legjobb házigazdáknak a tudomány segít, hogy könnyebben rávegyék az óévbúcsúztatóra meghívott vendégeket a táncolásra.

Noha sokan szinonimaként használják a két kifejezést, voltaképpen nem felcserélhetők, bár összefüggenek egymással. Nézzük a magyarázatot!

Azt gondolnánk, eleink legföljebb mézzel

Amióta 1977-ben Wilhelm Barthlott német botanikus pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálódva rájött a nagy titok nyitjára, a lótusz (Nelumbo) levelének fantasztikus vízlepergető Képességének magyarázatára, furfangosabbnál furfangosabb ötletek születnek a jelenség kiaknázására.

Hónapokon át kutatta azokat a klímaváltozással kapcsolatos témákat, amelyekkel látványosan illusztrálhatja az európai erdők állapotát.