Ifj. Vasuta Gábor

Az év utolsó napját madarászással töltöttük családommal, Kis-Balaton térségében kalandoztunk, nagy volt az öröm, mikor egy mesés erdőben megleltük az uráli baglyot (Strix uralensis), amelyre már zalai madarászok is rátaláltak.

Vártam a hideget (de persze a madaraknak ez csöppet sem előny, őket nem irigylem ilyenkor), amint beköszöntött az első zord nap, ellátogattam a Káptalanfa határában lévő Sárosfői-halastavakhoz.

A vidéki és nagyvárosi kertekben a tél folyamán gyakran megfigyelhető egy veréb nagyságú harkályfaj a kis fakopáncs (Dendrocopos minor).

Ma az internet világában gyorsan terjednek a madaras hírek. A hétvégén egy fiatal csüllőt láttak a Balatonnál, a balatonberényi kikötőben, először.

Ólomszínű felhők telepedtek a tájra, nesztelennek tűnik a környék, mikor megtörik a csendet a kert végében „sak-sak” kiáltással átrepülő fenyőrigók (Turdus pilaris) népes csapata.

Mindig is tisztelettel adózok a természet szépségei iránt, az apró dolgok nagyon megfognak.

Tizenkét esztendős voltam mikor elkezdtem madarászni. Ha becsukom a szemem, megjelenik előttem a kép, amint életem első nádi sármányát megcsodálhattam - mintha most történt volna.

Az avatott szemlélő a levegőben keringő ragadozómadarak között egyre több karvalyt pillanthat meg így december tájékán. Sok esetben, mint egy árnyék, alacsonyan átsiklik a kertek, falusi porták felett.

A tél egyik legszebb látványa, élménye a táplálkozó vegyes pintycsapatok megfigyelése, fotózása.