Landy-Gyebnár Mónika

Itt a csillagászati nyár és vele a legrövidebb éjszakák, már megjelenhetnek világító felhők az égen, holdsarlót és teliholdat is láthatunk együttállásokkal.

A napciklussal összefüggően változik, hogy a Föld körül keringő űrszemét, működésképtelen űrjármű milyen gyorsan fog a légkörbe visszahullani.

A grönlandi cápa a leghosszabb élettartamú gerinces állat, akár 400 évig is élhet, így számos, az öregedéssel kapcsolatos kérdésre segíthet választ találni.

Jól ismert, hogy az ásítás ragályos: ha látunk valakit ásítani, mi magunk is jó eséllyel ásítunk. Úgy tűnik, ez valamiként már magzati korban kialakul.

66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszokkal együtt bolygónk élővilágának mintegy harmada veszett oda, a növények egy része azonban képes volt átvészelni ezt a krízist.

A madarak különféle módszereket követve repülnek, gondoljunk a vitorlázó albatroszokra vagy a lebegő kolibrikre, ám úgy tűnik, a szárnyaikon legtöbb esetben még lehetne javítani.

Egyre jobban eluralkodik a meteorológiai és légköroptikai jelenségek kapcsán a mesterséges eredetre célzó, konteós kommentek sokasága, holott ilyen jelenségek sok évszázada, évezrede is voltak.

Az állatok fogazatának ősmaradványai árulkodnak a mai madarakéhoz hasonló utódgondozásról.

Egy kisméretű, a Neptunuszon túli külső Naprendszerben keringő égitest megfigyelései ritka légkör jelenlétére utaltak, pedig tulajdonságai alapján erre kevés jel mutatott.

Ausztrál kutatók egy konferencián számoltak be a különös összefüggésről, amely szerint az éves munkaidő 1 százalékos csökkentése 0,16 százalékkal kisebb elhízási aránnyal jár együtt.