Gyors folyású hegyi patakok madara – de mit keres az Alföldön?
Magyarországon 4 billegetőfaj fordul elő, de csak három fészkel rendszeresen. Közülük a legritkább a hegyi billegető.
Nem nappali lepke, mégis nappal repül: ismerd meg a jakablepkét!
Az élővilág végtelenül sokszínű, és igen nehéz helyzetben vagyunk, amikor e világ tagjait ember alkotta fogalmakba próbáljuk gyömöszölni.
Nagy bajban a kétéltűek, de a hódok már dolgoznak a megoldáson
Némán, feltűnés nélkül tűnnek el a kétéltűek – nem csak nálunk eleve ritka, hanem valaha tömeges fajok is. Fogynak, de vajon mennyire? Számít ez? Mit üzen a jelenség, és mit tehetnénk a védelmükért?
A csüllő története sokat elmond az óceánok keserű helyzetéről
Ritkán ugyan, de időről időre megjelennek hazánkban a csüllő (Rissa tridactyla) nevű sirályféle egyedei.
Magas hegyvidékről érkező, hazánkban telelő madár
A őszi-téli időszakban mindig izgalmas kőfejtőkben, várromoknál és sziklás élőhelyeken madarászni. Ilyenkor van esélyünk rábukkanni a havasi szürkebegyekre (Prunella collaris).
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Tél és éghajlatváltozás a denevérek életében
A denevérek igen hosszú életű emlősök, akár 40 évig is élhetnek. A világon ismert több, mint 1400 faj közül hazánkban 28 él, az itthoniak mindegyike rovarevő.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
