Sarusi István

Számos írás született arról, milyen hatással van az utak sózása a járművek karosszériájára, lábbelinkre vagy éppen házi kedvenceink mancsaira. Arról is sok tudományos cikk született, hogy a sózás miként befolyásolja a városi fákat, az út menti növényzetet. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy a téli csúszásmentesítés milyen változást idéz elő növényvilágunk összetételében.

Már a címből is jól sejthető: sorozatunk ezen részében egy kimagaslóan precizitás-igényes mesterség kerül előtérbe, bár ezzel még mindig csak valamelyest szűkítettük a kört.

Életünk már-már minden területét átszövi a mesterséges intelligencia (MI): közvetett vagy közvetlen módon, de meghatározza napjainkat. Ez az állítás az egészségügyben is egyre fokozottabban érvényesül. Célul tűztük ki, hogy egy általános és egy specifikus területen nézünk körül: hol tart ma az MI segítő szerepe?

Van a fazekasságnál is korábbi edényalkotó foglalatosság, ez a gerencsér szakma. Szalma Valéria egyéni irányzatát gölöncsér néven jegyzi.

Nagyjából száz évvel ezelőtt került elő a máig megtalált leggazdagabb mellékleteket tartalmazó honfoglalás kori férfisírok egyike. Ott fedezték fel a később rekonstruált aranyszablyát is. Jelen írásunkban nem csak a rekonstrukciót kísérjük végig, hanem szót ejtünk annak utóhatásairól is.

Bordányban a falszélen nem kurta kocsma, hanem bringaszerelő műhely van, ez már önmagában elegendő ahhoz, hogy megérje elutazni a Szegedtől 21 kilométerre található, háromezer-néhányszáz lelkes településre.

Vezetéknév, tűz, üllő, vas, kalapács, kemény munka, férfias szakma – mi jut még eszünkbe a kovács szóról?

A kékfestők mestersége már 2018 novembere óta szerepel az UNESCO Szellemi Világörökségi listáján.

Egykoron mindennapjaink szerves részét képezték a cipőkészítéssel és javítással foglalkozó suszterek, ma már azonban nemhogy e németes hangzású szó, hanem a cipészmesterek is egyre kevésbé számítanak köznapinak.