Szömér, Frigyes, Milla, Hedvig, Mirkó2024. július 18., csütörtök
Jövőnk zálogai

A Hortobágy folyó vízimalmának nyomában

2023.04.27.NG
National Geographic Magyarország

A turisták által jól ismert Kilenclyukú hídtól és a körülötte megtalálható bemutatóhelyektől délre fokozottan védett természeti terület, vadlovak génmegőrzését szolgáló rezervátum és szikerek, szikpadkák organikus rajzolatával átszőtt tájkép bontakozik ki. Ebben az elsőre monotonnak tűnő, de közelebbről megvizsgálva végtelen változatosságot felvonultató tájban még mindig a víz az úr.

A Malomszegnél ma is találunk tölgymatuzsálemeket, az alapanyag helyben elérhető volt.
Forrás: Bakó Gábor

 

Tudták ezt régen is, és számtalan helyen a közösség hasznára hajtották a víz erejét. A csapadékos időszakban valódi szigetként kiemelkedő, titkokat rejtő földnyelvre lehetünk figyelmesek. A Jövőnk zálogai sorozat legújabb epizódjában ezt a tájrészletet faggatjuk egy szép mesterségről, régi korok embereinek keze nyomát kutatjuk a Nagyfelbontású repülőgépes Monitoring Hálózat (HRAMN) mintaterületeként.

A monitoring hálózat elsődleges célja, hogy arra kijelölt tájrészletek gyakori nagyfelbontású légi térképezésével olyan információkat gyűjtsenek a felszínről, amely a környező területek természeti adottságokhoz igazított megőrzésében, az ökoszisztéma szolgáltatások hosszú távú fenntartásában segíti a döntéshozókat.

A mintaterület a környező puszta vízkormányzási megoldásaihoz keres indikátorokat, modellezési inputokat, és most segít egy néhai táj bemutatásában. A légi felmérésre a medrek szárazodását követően került sor. Az Interspect Kft. munkatársai a légi fotogrammetria eszköztárát bevetve rekonstruálták a sziget és környezetének domborzatát, a vegetáció háromdimenziós leképeződését, és a mikrodomborzat csapadékvíz gyülekezési viszonyait. A légi felvételezés centiméteres terepi felbontással ment végbe, így a háromdimenziós térmodell a kisebb vízelvezető ereket, de még a legkisebb zsombék foltokat is visszaadja. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak levéltári kutatómunkája és helyismeretének köszönhetően a téradatok geodéziai megbízhatóságú geometriáján bontakozott ki az egykor itt kelepelő vízimalom és műtárgyainak elrendezése.

Az Interspect Kft. a Nagyfelbontású Repülőgépes Monitoring Hálózat keretein belül készítette el fotogrammetriai módszerrel a néhai malomsziget ortofotóját, pontfelhőjét és domborzatmodelljét. Utóbbin kirajzolódnak a régen eltűnt épületek és kiegészítő műtárgyak alaprajzai.
Forrás: Bakó Gábor és Balogh Szabolcs/ 2023

 

A Hortobágy folyón dolgozó molnárok munkájának első írásos emléke V. László 1453-as adománylevele. Ezek a birtokok, amelyek már eleve malomhelyekkel rendelkeztek, rendkívüli értéket képviseltek abban a korban. Sajnos a középkori települések és a hozzájuk kapcsolódó vízimalmok mind elpusztultak a török előrenyomulás során, a vérzivataros időkben.

A 18. század első felében az új vízimalom helyét a Hortobágyi Csárdától délre mintegy 3,5 kilométerre tervezték a Hortobágy folyó bal partján. A gát, csatorna és zsilip kiépítése 1739-ben kezdődött, 1743. szeptember 4-én még egy malomkővel indult meg az őrlés, de az 1772-es felújítást és 1777 augusztusában végbement medermélyítést követően már három kővel üzemelt a malom. Nagyiványi, balmazújvárosi, kösélyszegi és elepi lakosok őröltették a terményeiket ebben a lakott területektől távoli malomban.

Magyarország, 1782–1785 között készült, első katonai felmérésének térképén (balra) és a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819–1869) a vizsgálatok során feltárt épületeknél a malomépület már délebbre volt megtalálható.

A Malomházán felépített vízimalomról Pongrácz Pál: Régi malomépítészet című könyvében a következő sorokat olvashatjuk:
Hortobágy folyón, Hortobágy kőhídtól délre, a mai malomház nevű területen is működik malom a XVIII. sz. közepén. A malomban három vízikerék dolgozik egy-egy kőpárral. Első feljegyzés 1743-ból marad fenn róla, 1848-ig működik.” „…csak a tavaszi és őszi esőzések idején jutottak elegendő vízhez. A csapadékban bővelkedő hónapok alatt tiltók (zsilipek) duzzasztották fel a vizet az árok köré kör alakúra bővített tárolókba.” A raktározott víz egy napig működtethette a malmot a szárazabb időszakban is.

 Hogy milyen is lehetett ez a malom? Illetve miért pont 1848-ig működött?

A légi felmérés téradatait látszik megerősíteni Takáts Sándor, valamint Pongrácz Pál leírása, mi szerint a csatornák, vízelvezetők nyomai, a három vízikerék és kőpár elrendezés alapján az 1743-1848-ig működő malmok „magyar malmok” azaz gátas-malmok voltak.

A malom-gátaknál a víz csak az úgynevezett zúgón folyhatott. Ennek másképp varáta volt a neve. Ezen ősrégi szó a XVIII-ik században még közhasználatban volt. A hajóknak ezen a varátán kellett keresztűlhaladniok. Mivel pedig az ilyen helyeken a víz esése nagy volt, s mivel a zúgó ászokfája és az ászokfő néha igen magasan állott, a hajózás nagy veszedelemmel járt.
A víz mennyisége és a gátak építési módja szerint ezen malmok (gátasmalmok) szerkezete is többféle volt. Némelyik malomnak háza a parton állott, a másiké meg a varátával vagy zúgóval szemben egy-egy hajón. E szerint a gátas- vagy magyar malmok között hajósmalmok is voltak ugyan, de a vizet ezek is a gátnyíláson át kapták kerekeikre, így tehát lényegesen különböztek a dunai német hajósmalmoktól. Akadt köztük olyan is, amelynek csak őrhajója volt, de különben az egész malomház a parton állott. A gátasmalmok szerkezete első sorban a gátak minőségétől függött. Voltak öreg és fiókgátak, vízvetők, oldalgátak, fenékgátak, koronás gátak, hidasgátak, keresztül-által való gátak. A gátak erős tölgyfa karók, úgynevezett őrkarók vagy fenékkarók leverésével készültek; a karókat fonóvesszővel egymáshoz fonták, azután gallyal, ganéjjal és hanttal töltötték meg, néha fölül meg is padolták, amikor is a gátat hidasgátnak nevezték. A hajókon álló gátas-malmok czöjtjeit a gátak őrkaróihoz kötötték. A gátak készítésénél a gátkötő molnárok az úgynevezett gát-töltő saraglyákat használták.” (Takáts S. 1907)

Hogy értelmezzük, a szöveget egy kicsit korábbra kell visszamennünk. Hogy tud megmaradni egy helyben a hajómalom? Bizony kell neki a mederbe egy czöjt azaz egy malomszeg. Több mint valószínű, hogy innen ered a hely megnevezése: a szigetet egykor Malomszegnek hívták. Manapság már a Malomháza elnevezés az elterjedt és elfogadott a hely elnevezésére, mely a pusztának ezt a szegletét jelöli a Hortobágy folyó két oldalán, beleértve a tanyahelyet is. Idézve Takáts cikkéből a következő információkat kapjuk a Malomszegről és annak eltűntéről:
Hogy a molnárok miért nem mentek malmaikkal a Duna és a Tisza főágainak közepére, annak igen egyszerű oka volt. A magyar molnárok a XVIII-ik század végéig nem ismerték, helyesebben, nem használták a malmok kikötésénél a vasmacskát és a vaslánczot. A vesszőből font kötelekkel pedig a nagy vizek közepén nem igen boldogultak, tehát inkább a partok közelében maradtak. Idővel azonban (fűzfavessző helyett) vastagabb tölgyfa-karókkal olyan erős eszközt tudtak készíteni, ami teljesen pótolta a vaslánczot. Ezt az eredeti eszközt czejte, czöjt, czojta és czetyka néven nevezték. Az egész országban mindenütt ismeretes volt. A kisebb folyóvizeken a czöjtöt fűzfavesszőből fonták, a dunai malmok részére pedig Pozsonytól le a Bácskáig mindenütt erősebb tölgyfakarókból készítették. Mikor 1772 augusztus 3-án Mária Terézia a hajózás érdekében elrendelte, hogy a malmok ezentúl czöjt helyett vaslánczot és malomszeg helyett vasmacskát használjanak, valamennyi vármegye felírt, jelentvén, hogy a molnárok mindenütt jobbnak tartják a czöjtöt a vasláncznál, a malomszeget a vasmacskánál. A czöjtöt a magyar molnárok a malomszeghez erősítették. Ez a malomszeg jó erősen megvasalt czölöp volt, melyet a víz fenekére vertek le. Tudjuk, hogy a malomszeg adó vagy szegadó a XVI—XVIII. századokban a legközönségesebb adónem volt. Azt az egy forintot értették alatta, amit a malom tulajdonosok a czöjt kivetésekor és megerősítésekor (tehát tavasszal) a földesúrnak fizettek. Miként történt a malomszeg leverése, nem tudjuk. Mindenesetre nagyon nehéz munka lehetett, mivel a malomszegek jóval a víz színe alatt állottak.”

A cikkben említett Mária Terézia rendeletét akkor vonakodva fogadták, de ez az intézkedés okozhatta a malom 18. századbeli átalakulását. Emellett a szerkezeti átalakulásban az is közrejátszhatott, hogy a Hortobágy és a Tisza szabályozása előtt sok lakossági konfliktust okoztak a vízkormányzó megoldások. Szűcs Ernő: Hajdú és Bihar megyék malmairól című cikkében egy fontos konfliktusról ír. Kutatásai alapján az alul, vagy felül csapott vízkerékkel működtetett gátas malom duzzasztása sokszor ellentéteket szült a lakosságban, például 1816-ban, amikor a Balmazújvárosiak tiltakoztak a Debrecen város tulajdonát képező Hortobágy folyóra épített vízimalom fenntartása ellen, mert az sokszor túlduzzasztott. Ez a korabeli peres ügy is megerősíti, hogy ezen a helyen, legkésőbb a 18. századtól, típusára nézve gátas malom állt.

A konfliktust erősítette a folyó hajózhatóságának alakulása, különösen a csapadékszegény időszakban. „Közvetlenül a zúgók előtt állottak a malmok őrhajói. S mivel a víz esése és sebessége miatt az őrhajókat kikerülni nem lehetett, a varátákon való keresztűlmenetel előtt a malmok czöjtit el kellett oldozni s az őrhajókat tovább vontatni. Ez a munka minden egyes malom-gátnál négy-hat órát kívánt. Elgondolhatjuk tehát, milyen nehézséggel járt a gátas-malmok miatt a hajózás.” (Takáts Sándor)

A turai vízimalom rajzai (Pest vármegye) és a ma is megtekinthető túristvándi vízimalom (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) segítségével felidézhetjük a malomszegi vízimalom hangulatát.
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, hungaricana.hu és szallas.hu

 

Minden beavatkozás, ami a tájban a víz terelését, áthelyezését szolgálja, konfliktushoz vezet, hiszen ha kevés, vagy sok a víz, annak mindig lesz károsultja. Hosszú távon fontos betartani azokat a szabályokat, amelyekkel elkerülhető egy térség elsivatagosodása, ezért az egyéni és a pillanatnyi érdekeket néha alá kell vetni a közérdeknek, illetve meg kell tervezni és meg kell valósítani a közösség érdekében károsult gazdálkodók kártalanítását.

Ezen a tájon egy pár centiméter mélységű árok elképesztő vízmennyiséget képes eltüntetni. Pár nap alatt látóhatárig tartó víztestek tűnnek el arányaiban kis beavatkozások hatására is. Erről szól majd a következő cikkünk.

Szerzők: Balogh Szabolcs, Konyhás Sándor, Szabó Gyula, Bakó Gábor

Javasolt irodalom:
Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1909
Lambrecht Kálmán : A magyar malmok könyve. Történeti anyag. (Iparosok Olvasótára, XXI. évf. 1915. 8—9. sz.)
Takáts Sándor: A magyar malom; Századok, Műveltségtörténeti Közlemények 1907, 151-160 .o.
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. tanulmány, Béres András: A Hortobágy ipari létesítményei. Debrecen, 1977. p. 6-7.

 

Így élednek újjá Monorierdő erdőségei

Így élednek újjá Monorierdő erdőségei

Bakó Gábor Jövőnk zálogai sorozatának legújabb részében folytatja annak feltárását, hogy miként védhetjük meg a magyar tájat.

Hogyan érhetem el, hogy védetté nyilvánítsák gyermekkorom természeti helyszíneit?

Hogyan érhetem el, hogy védetté nyilvánítsák gyermekkorom természeti helyszíneit?

Bakó Gábor Jövőnk zálogai sorozatának legújabb részében azt tárja fel, hogy miként védhetjük meg a magyar tájat.

Élelmiszer-biztonság

Élelmiszer-biztonság

Évtizedek óta időről időre előkerül az élelmiszerválság rémképe.

Tudományos publikációk, információcsere és fenntartható fejlődés

Tudományos publikációk, információcsere és fenntartható fejlődés

Lehetséges, hogy az emberiség legjelentősebb problémáira létezik lejegyzett megoldás, de a lényeg elvész a zajban.

A globális folyamatok mérséklésének lokális eszköztára

A globális folyamatok mérséklésének lokális eszköztára

A legújabb technológiákban rejlő lehetőségek felismerése és Földünk ismert arcának megőrzésében történő felhasználása égető szükségletté vált. A közösség lehet a természetvédelem új háttérbázisa.

National Geographic 2024. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket