Centiméterek harca
Az egyetemi kutatóműteremből jelentkezem, ahol javában zajlik az M=1:1-es szerkezeti modell építés, mérés és tesztelés.
Miért fontos ez? Egy olyan „A” kategóriás hajót fejlesztünk – aminek közlekedésügyi minősítése lehetővé teszi majd – hogy a parttól való eltávolodás korlátozásától mentesen legyen képes a világ összes óceánján és vízrajzi környezetében helyt állni. Ez önmagában is nagy dolog egy vitorlásnál, de mi mindezt egy redukált méret dimenzióban hozzuk létre.
Ez a jármű a 8 méteres hosszával és 2,5 méteres legnagyobb szélességével, egy rendkívül pici vitorlás hajónak számít a nyílt tengereken, óceánokon. A szárazföldön megszokott létszükségleteink és viselkedéskultúránk teljes transzformációját követel felhasználójától egy ilyen jármű. Ezért minden centiméterért alapos harcot vívunk, hogy az általunk elgondolt életteret megfelelően tudjuk kialakítani a leendő hajózók számára. Ahogy a nyitóprezentációban fogalmaztam, a design az az erőtér, ami összeköti az embert a felhasználóval, kijelöli a használat módját és jellegét vagyis formálja a viselkedést. Ezt a térbeni és működésbeli viselkedésajánlást nagyon komolyan vesszük. Ez a kialakítás képzi a projekt gerincét, hiszen ez mutat rá arra a tényre, miszerint egy teljesen más rendszer szerint is képesek vagyunk élni. A Henry Dreyfuss ipari tervező által felállított ergonómiai rendszertáblázat – melyet azóta is évről évre frissítetnek a szakemberek – és az ehhez kapcsolódó tárgyak méretdimenziói mára szinte teljesen elveszítették a kapcsolatot az ember tényleges szükségleteivel. Fantasztikus rádöbbenni a kutatás közben, hogy egy főtt ételt milyen kicsi helyen is ellehet készíteni, igazi lemondások nélkül. Egy asztalnak hányféle funkciója lehet, egy ágynak mennyi mindent kell tudnia kint a nyílt óceánon – amikor a hajó dinamikus mozgásban van – és ezt mennyire egyszerű lenne átültetni a szárazföldi környezetbe is.
A mesterséges világunkat hagytuk túl nagyra és túl kényelmesre nőni. Pedig az ésszerűség és a „pont jó”, nagyon kifinomult értékek. Ezen értékek mentén centiméterről-centiméterre haladunk a végeredmény felé. 90 százalékban kész vagyunk az elvi elrendezéssel, kezd alakot ölteni a hajó tömege. Megnyugtató a látvány.
Battle of Centimeters
I am reporting from the research atelier of the university where the construction, measuring, and testing of the M=1:1 structural model of the boat is taking place right now. Why is that important? We are currently developing a category ‘A’ boat, whose traffic qualification will enable it to departure from the shores without any obstacles, and make it adapt at all the oceans and other hydrographic categories. Although, it is itself a significant development when one talks about sailing boats, but importantly, we are developing such a model in a highly reduced size dimensions. This vehicle with its length (8 meters) and width (2,5 meters) will be considered as an extremely small sailing boat that can ship on open seas and oceans. The development of such a ship requires a complete transformation from its user with regards to our terrestrial needs and behavior. Therefore we have fought great battles for each and every centimeter, so that we can appropriately develop the living space we imagined.
As I put it in my opening presentation, design is a force field which connects humans with the users. A field force that designates the nature and the way of using, and hence it has an impact on our behavior. We take this spatial and functional aspect very seriously. This development makes the backbone of our project, because it sheds light on the fact, that within the framework of fundamentally different set of rules it is possible to live on this planet. The ergonomical system developed and refreshed annually by Henry Dreyfuss and the dimensions of the related products, have lost their connections with the actual needs of humans. It is an amazing experience to realize during your research, that you can cook meals in such tiny places without real abnegations. It was also spectacular to recognize how many different ways are there to perceive a table, how many things a bed has to stand on the open-sea – especially when a ship is in dynamic motion – , and how easy it would be to implement all these things into a terrestrial setting.
We’ve let our artificial world to grow too enormous and comfortable. However, rationality and ‘just good’ are quite sophisticated measures. We have followed these measures centimeter by centimeter in order reach our final goal. We are 90% ready with the conceptual arrangements, and the weight of the ship has also started to take shape. The sight is comforting.