Nem is kell túl sok ész az együttműködő vadászathoz
Együttműködő vadászat az, amikor egy faj két vagy több egyede közösen, a feladatok felosztásával vállalkoznak a zsákmány elejtésére a nagyobb siker érdekében.
A közös vadászat nem azonos az együttműködő vadászattal, ez utóbbi esetében ugyanis a résztvevők a feladatokat is felosztják egymás közt – a kutatások szerint képesek erre például az oroszlánok vagy a csimpánzok. Mivel sok szakember úgy véli, hogy ezt csak megfelelő kognitív képességek birtokában lehet megtenni, e módszer evolúcióját fontos volna megérteni.
Már csak azért is, mert kialakulásán keresztül juthatunk el oda, hogy együttműködni képes mesterséges intelligencia-rendszereket hozzunk létre. Az eLife folyóiratban közzé tett friss kutatási eredményről a Nagojai Egyetem számolt be.
Bár a csimpánzok vagy az oroszlánok összetett társas életet folytatnak, és ezért felmerült, hogy az együttműködő vadászathoz erre, illetve a társas élettel járó észre is szükség lehet. Azonban gyengébb szellemi képességekkel megáldott állatok, például halak vagy krokodilok is képesek az együttműködő vadászatra. Felmerült hát, hogy mégsem biztos, hogy annyira agyasnak kell lenni hozzá.
A japán kutatók most olyan számítógépes modellt készítettek, amelyben az egyes részegységeknek együttműködő vadászat volt a feladatuk, és ehhez mély megerősítéses tanulás módszerét alkalmazták. E folyamatban az egyes lépéseket, viselkedési mintákat, ha sikeresen teljesültek, jutalmazással kombinálja a modell. E folyamatok során az együttműködést a környezettel való kapcsolatból tudta felépíteni a rendszer, az egyes elemek helye, sebessége és egyéni döntései alapján.
A szimulációk során az egyes „ragadozó” elemek egymást kiegészítő, egyedi feladatokat láttak el, hasonlókat ahhoz, amit az állatoknál tapasztalhatunk. Mindez különleges kognitív képességek nélkül alakulhatott ki, és azt jelzi a kutatók szerint, hogy hasonló egyszerű elvek alapján a valódi ragadozók is képesek megtanulni az együttműködő vadászat alapelveit. Ez pedig azt is előrevetíti, hogy sokkal több állat lehet képes erre, mint gondoltuk.
Az együttműködő mesterséges intelligencia-rendszerek pedig például az önvezető járművekben, vagy a közlekedés-irányításban fontos szerepet kaphatnak majd.