Széntartalmú molekulák tömegét találta a James Webb egy fiatal csillag körül

A tapasztalataink azt mutatják, hogy a Napunknál kisebb tömegű csillagok körül nagyobb eséllyel fognak kőzetbolygók kialakulni, mint gázbolygók. Azonban ezek a létrejövő kőzetbolygók gyökeresen mások lehetnek, mint a Föld, attól függően, hogy miféle anyagok vannak a protoplanetáris korongban

A James Webb-űrteleszkóp (JWST) egy tőlünk 600 fényévre lévő fiatal vörös törpecsillagot és környezetét vizsgálta meg – a csillag a Nap tömegének mindössze egytizede – az e típusba tartozó csillagok meglehetősen gyakoriak egyébként. A vizsgálatok egy olyan sorozat részét képezik, amelyben a protoplanetáris korongoktól a bolygókig elvezető út állomásait szeretnék megismerni a szakemberek.

A kérdéses törpecsillag igen fiatal, 1-2 millió éves, és egyelőre nem tudunk róla, hogy volna kialakult bolygója. Van viszont porból és gázból álló protoplanetáris korongja, amelynek az összetételét mérte meg a James Webb-űrteleszkóp.

A mérések azt mutatták, hogy a korong azon részében, ahol elméleti lehetőség van a bolygókeletkezésre, rendkívül sok széntartalmú molekula található. Ez pedig azt jelenti, ha van már megszületett bolygója, akkor az szénben igen szegény lehet.

A JWST spektrális mérései 13 különféle, szenet tartalmazó molekulát mutattak ki. Ezek közt elsőként bizonyították a Naprendszeren kívül etán jelentétét, ezen kívül etilén, propin, illetve metilgyökök is megmutatkoztak a színképben. Hasonló molekulákat a Naprendszerünkben például üstökösökben azonosítottak eddig.

A JWST méréseiből azonban nemcsak az derült ki, hogy sokfélék lehetnek a protoplanetáris korongban ezek, hanem az is, hogy igen nagy mennyiségben vannak jelen. A kutatók szerint egészen más ez a bolygóbölcsőde, mint amilyeneket eddig megismerhettünk.

A protoplanetáris korongban lévő molekuláknak természetesen a születő bolygók összetételére is hatásuk van. Ha a korong gázai ilyen gazdagok szénben, akkor a szilárd szemcsékben, amelyekből a kőzetbolygók létrejönnek, kevés lehet a szén. Talán furcsán hangzik, de maga a Föld is szénben szegény bolygónak tekintendő.

A Nap-típusú csillagok körüli protoplanetáris korongokban a leggyakoribb összetevők az oxigéntartalmú molekulák, mint a víz és a szén-dioxid, itt pedig egészen eltérő anyagok dominálnak. A kutatók a felfedezés után szeretnének még több, a mostanihoz hasonló törpecsillag körüli protoplanetáris korongot megvizsgálni, hogy kiderítsék, egyedi, különös esetet detektáltak-e most, vagy gyakori jelenségről van szó.