2070-re jelentősen nőhet az ember-állat konfliktusok száma

Egy újonnan, a Science Advances folyóiratban bemutatott kutatási eredmény szerint 2070-re bolygónk szárazföldjeinek felén egyre inkább átfedésbe kerül majd az állatok élettere az emberével. A Michigani Egyetem kutatói szerint ez majd azzal is együtt jár, hogy az ember-állat konfliktusok száma szintén megnő.

Kulcsfontosságú azt kideríteni, hogy mindez hol zajlik majd, melyek lesznek a várható konfliktusterületek, és miféle állatokra vonatkozik a gyakoribb találkozás. Ezen adatok segítségével a várostervezésben, természetvédelemben tevékenykedők okosabban tudnak majd tervezni, felkészülni a várható helyzetekre.

A kutatók számításai szerint a területek 57 százalékán várható növekedés az emberi-állati élőhelyek átfedésében, és csak 12 százaléknyi terület lesz az, ahol csökken ennek az aránya. A legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és erdészeti művelésbe vont területeken nő majd a leginkább a találkozások és a konfliktusok esélye.

A kutatásban kimutatták, hogy az emberi népesség növekedése, és nem a klímaváltozás áll a háttérben. Magyarul: az emberek fognak olyan helyekre költözni, ahol korábban vadon volt, és nem az állatokat kényszeríti a klíma az emberi lakhelyekre.

A kutatók szerint a jövőben az emberrel kapcsolatba kerülő vadállati közösségek más fajokból állnak majd össze, mint amelyekkel ma találkozunk. „Ez azt is jelenti, hogy sok újszerű ember-állat kapcsolatra, köztük pozitívra és negatívra egyaránt sor kerül majd a közeljövőben” – mondta Neil Carter, a kutatócsoport vezetője.

A szakértők a számításokban figyelembe vették az állatok (több mint 22 ezer gerinces faj) élőhelyeinek várható alakulását, valamint azt, hogy az emberek merre fognak majd lakni. Sajnálatos módon (ismét) csak a gerincesekre koncentrált a kutatás, holott bolygónk élővilágának elsöprő többségét a gerinctelenek teszik ki.

A számítások szerint azokon a helyeken lesz jelentős a növekedés, ahol már most is nagy a népsűrűség – pl. Kína, India. A legnagyobb aggodalomra azonban a jelenleg erdős területek adnak okot Afrika és Dél-Amerika területén, e helyeken is nagy mértékű növekedésre számítanak. Itt azonban a (jelenleg még) igen nagy biológiai sokféleség miatt aggasztó a helyzet, és ezek az élőlények a mostaninál is sokkal nagyobb nyomást kell majd elszenvedjenek. A kutatók szerint ez egészen megdöbbentő mértékű biodiverzitás-csökkenést eredményezhet e területeken.

Például Dél-Amerikában az emlősök 33, kétéltűek 45, hüllők 40, madarak 37 százalékkal kisebb sokféleséggel rendelkeznek majd. Sajnálatos módon a madarakból főként azok a fajok fognak eltűnni, amelyek rovarevőkként segítik az ember életét, élelmiszer-termelését. Az ember-állat találkozások gyarapodása felveti azt a lehetőséget is, amelyről a covid óta talán többen tudnak: az új állati eredetű megbetegedések felbukkanása.

A kutatók kiemelték, hogy a természetvédelemnek figyelembe kellene vennie ezeket a várható változásokat, kreatívabbá kell majd válniuk az alkalmazott módszereknek is. Az bizonyos, hogy egyre inkább be kell vonni e munkába majd a helyi közösségeket – szerencsére erre már ma is nagyon jó példák vannak. Fontos volna ideiglenes védettséget adni egyes területeknek, ahol például az állatok átvonulhatnak, vagy ahol kritikus életszakaszaikat háborítatlanul eltölthetik majd.