Új dinófajokat fedezhettek fel Erdélyben

A dinoszauruszok eltűnését megelőző, késő kréta időszakba engednek betekintést azok a különleges leletek, amelyeket Botfalvai Gábor, a HUN-REN-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tudományos munkatársának vezetésével tártak fel az erdélyi Hátszegi-medence területén – számol be a HUN-REN. A leletanyag a tudományra nézve legalább két új fajt reprezentál, azonban ezek besorolása még folyamatban van.

Botfalvai Gábor 2019 óta dolgozik a dél-erdélyi Hátszegi-medence késő kréta korú lelőhelyein. A világszerte ismert területen kezdődtek az első európai feltárások: báró Nopcsa Ferenc számos dinoszauruszfajt talált itt, ezek közé tartozik a Magyarosaurus dacus.

Az itt fellelhető maradványok a dinoszauruszok kihalása előtti pár millió évből származnak

– mondta Botfalvai Gábor.

Az 1900-as évek elején az Osztrák-Magyar Monarchia területén átfogó geológiai térképezést rendeltek el, Kadić Ottokár ekkor fedezett fel Valiora környékén több őslénytani helyszínt. A feltárt maradványok Budapestre kerültek, ám a pontos lelőhelyeik, illetve az, hogy melyik rétegből kerültek elő, nem 2018-ig voltak ismertek.

Ezt követően már az első évben sikerült hat régi helyszínt beazonosítani és további maradványokat begyűjteni. „A 2019-ben kezdődött munka – a covid-járvány miatti kisebb megszakítással – azóta is zajlik” – nyilatkozta Botfalvai Gábor.

Új fajokról van szó

Az erdélyi dinoszaurusz-expedíció résztvevői beazonosították, hogy a Kadić Ottokár által talált leletek milyen üledékföldtani környezetből kerültek elő, ezen kívül új lelőhelyeket is felfedeztek a területen. A 2024-ben ismételten elnyert OTKA-pályázat segítségével megpróbálják a teljes, 10 négyzetkilométeres területet rétegről rétegre átvizsgálni, elvégezni a teljes geológiai vizsgálatot és begyűjteni minden csontmaradványt.

A környéken a korszakban egy nagyobb sziget húzódott a tengerben, szubtrópusi klímával és dús vegetációval. A völgyekben kialakult törmelékkúpokon kanyarogtak a sziget folyói, és ahol ezek szétterültek, mocsári környezet alakult ki. Innen kerülnek elő az ősmaradványok.

Mivel szigetről van szó, amelynek az eltartóképessége kisebb, így az itteni dinoszauruszok is valamivel kisebbek voltak az európai kontinensen élt rokon fajoknál. A ragadozó dinoszauruszok nagyjából pulykaméretűek, a növényevő sauropodák közé tartozó, már említett Magyarosaurus dacus, pedig nagyjából hat méter hosszú és egy tonna súlyú lehetett.

Háromféle növényevő dinoszauruszt találtunk, de a pontosabb rendszertani helyüket még nem tudom megmondani, mert úgy néz ki, új fajokat képviselnek.

Nemrégiben publikáltuk Magyar János doktorandusz hallgatóm segítségével az egyik új lelőhelyről előkerült maradványokról szóló első tanulmányt. Ez a leletanyag azért volt fontos, mert olyan csontelemeket is tartalmaz, melyek korábban nem voltak ismertek a csoportba tartozó dinoszaurusz maradványok esetében. Így az elkészült munka nagyban segített tisztázni a Rhabdodontidae dinoszauruszok taxonómiai kapcsolatait” – nyilatkozta a szakértő.

A kutatások során kimutatták, az általuk felfedezett lelőhelyek a legidősebb csonttartalmú rétegeknek tekinthetőek az egész Hátszegi-medence területéről, vagyis a legelső pillanatot mutatják a hátszegi dinoszaurusz közösség kialakulásában. A vonatkozó tanulmányt nemsokára publikálják.

Botfalvai Gábor szerint az idei ásatások egyik fontos eredménye, hogy az expedíció tagjai egy vörös színű kőzetben kisebb bordadarabokat találtak. Amikor elkezdték ezeket kibontani, hamar világossá vált, hogy egy teljesnek tűnő dinoszauruszcsontvázról van szó. Sajnos a felfedezés éppen az utolsó előtti napon történt, így a csontváz feltárása a reményeik szerint a jövőre folytatódó kutatások során valósulhat meg.