Albánia igazi rejtett kincsesbánya

Albánia a Balkán-félsziget délnyugati partvidékén, az Otrantói-szorosnál helyezkedik el. Miért érdemes esélyt adni ennek az egyszerre rejtélyes, izgalmas, de egyben alulértékelt országnak?

Albánia Európa egyik utolsó felfedezésre váró rejtett kincse. Az Adriai-tenger albániai partszakaszát lassan ellepik az üdülőszállodák, de egyelőre még többségben vannak azok az öblök, partszakaszok, amelyeket csak az ott élő halászok ismernek. Északon az Albán-Alpok magasba nyúló csúcsai lenyűgöző tájakat kínálnak a még javarészt feltérképezetlen vidéken.
„Kalandutazások, természetjárás és túrázás szerelmeseinek Albánia egy igazi kincsesbánya. Mi is és utasaink is kifejezetten szeretjük az országot, mert számtalan lehetőséget tartogat, de egyelőre nem túlságosan felkapott.
Túrázók szerelmeseinek az Albán-Alpok igazi vadregényes ösvényeket kínál, melyek már sokkal jobban ki vannak építve, mint pár éve, de ettől függetlenül mindenkinek javasoljuk, hogy felkészülten vágjanak neki.
Mindenképpen vigyenek magukkal GPS nyomkövetést, hogy ne tévesszék el az ösvényt, valamint készüljenek megfelelő mennyiségű (fejenként ~3l ) vízzel, ugyanis az Alpokkal és a Magas-Tátrával ellentétben nincsenek hütték, ahol feltölthetnék kulacsaikat” – mondja Borbély Bence, WanderWell csapat alapítója és vezetője.
Megelevenedik a történelem
Akik az aktív pihenés mellett szeretnek elmélyülni egy-egy ország kultúrájába, történelmébe is, azoknak is tartogat meglepetéseket Albánia, ugyanis az ország hemzseg a történelmi városoktól, amelyek az utazók elé tárják az ország viharos múltját. Albánia közepén, a hegyekkel körülvett főváros, Tirana például szovjet kori épületekből és dekoratív oszmán kupolákból áll, így igazán egyedi építészeti látványt nyújt.
„Az albániai nyarak még a hegyekben is izzasztóak, így ezt érdemes komolyan venni őket. Két központja van az Albán-Alpoknak, az egyik Theth, ami a kiépítettebb, itt több szállást, éttermet, boltot találunk, de ezáltal több a turista is. A másik Valbona, ami sokkal kevésbé kiépített, kevesebb szállással és étteremmel rendelkezik, de emiatt vadregényesebb. A kettő települést elválasztja egymástól egy hegygerinc, amin keresztül lehet túrázni, így trekkingeket kedvelők akár össze is kombinálhatják a két települést” – ajánlja Bence.
Ínyencek országa
Az albánok nagy vendégszeretetükről híresek, vannak olyan falusiak, akik még otthonukat is megnyitják a turisták előtt. Az albán lakosság nagy része angolul is beszél, így általában szívesen ajánlanak éttermeket, látnivalókat vagy olyan dolgokat, amelyeket érdemes kipróbálni.
Az albán gasztronómia nagyon alulértékelt – ha egyáltalán értékelik, de az igazi ínyencek imádni fogják az albán konyhát. A hagyományos kedvenceket, például ferges-t (albán pörköltet) felszolgáló éttermeket vétek lenne kihagyni, ahogy a kávét is.
A kávé ugyanis nem csak egy ital, hanem egy életforma az országban, éppen ezért minden utcasarkon található egy kávézó. Albánia a kávé iránti szenvedélyét az Oszmán Birodalomtól örökölte, akik a 16. században hozták el a Balkánra a fekete „elixírt”.

„Albánia tengerpartjai dinamikus fejlődést mutatnak, és ár-érték arányban kifejezetten jónak számít az Albán Riviéra. Azoknak ajánljuk, akik kifejezetten az ára miatt keresnek egy kedvezőbb desztinációt, ugyanis a szolgáltatások színvonalai tapasztalatunk szerint érezhetően alulmúlják a horvát, görög vagy olasz tengerpartokat.
Albániában érezhető módon gyerekcipőben jár még a turizmus, de rendkívüli gyorsasággal fejlődik, így évről-évre lehet látni a javulást.
Ahogy fejlődik egy desztináció, úgy nő a turisták száma is, így akik a vadregényes helyeket kedvelik, érdemes megfontolniuk, hogy a következő években felkeressék Albániát” – mondja Bence.
Írta: Németh Orsolya