Így segíthet a tudomány az élelmezési válságon

Alternatív növénytermesztési módok és új élelemforrások jelenthetnek megoldást.

A világ népessége nemcsak folyamatosan nő, hanem mindemellett egy jelentős része állandó élelmiszerválságban is van, attól függetlenül, hogy még mindig elegendő élelmiszer áll rendelkezésre a jelenlegi 8 milliárd ember számára. A talajokhoz, alkalmas klímához, öntözési lehetőségekhez való, világszerte tapasztalható egyenlőtlen hozzáférés továbbra is kaotikussá teszi az élelmiszerekért és akár a tiszta ivóvízért folytatott amúgy is mindennapos küzdelmet, pedig ez az évszázad mutatja a legnagyobb egyensúlyokat a földrészek és országok élelmiszer-ellátottságában.
Rossz hír, hogy a becslések szerint 2022-ben 733 millió ember tapasztalt krónikus alultápláltságot, és az utóbbi közel egy évtizedet figyelembe véve számuk évi 40 millióval emelkedik. Az emberi fogyasztást alapul véve, melyet az Oxfordi Egyetemen létrehozott adatbázis-projekt, az Our World in Data gyűjtött össze, átlagosan évente 840 kg/fővel és 90 %-os élelmiszer-bevitellel számolva, 10%-nyi kalóriahiány már alultápláltságot eredményezhet.
Döbbenetes, hogy mintegy 3,36 milliárd kilogrammal növekszik az éhező emberekhez el nem jutó élelmiszer-mennyiség minden évben.
De nem fest túl jól az a világszerte megfigyelhető jelenség sem, hogy a települések szélein gyárak és raktárak épülnek, hiszen alapvetően ott érhető el minden infrastruktúra, a szállítás, energia, az emberi erőforrások, stb., de sok esetben a jó minőségű termőföldekből is iparterületek válnak a gazdasági versenynek, a későbbi várható adóbevételeknek köszönhetően.
A homok is érték
Habár általánosságban véve igaz, hogy a nemzetek védik saját termőföldjeiket, vízkészleteiket – és ez hazánk Alaptörvényében is rögzített –, ettől függetlenül a kiemelt gazdasági érdekek mindig is más súlyozásúak voltak és lesznek. A jelenlegi szabályozás szerint a magas aranykoronával (AK) rendelkező termőföldek, erdők és gyepek élveznek előnyt és védelmet, pedig az aranykoronában szinte értéktelen homoktalaj vagy humuszos homoktalaj is ugyanúgy sok haszonnövénynek alkalmas közeg – tehát a homok is érték.

Ehhez kapcsolódóan említésre méltó, hogy az utóbbi évtizedekben elterjedtté vált a növények oldatokkal való táplálása különféle mesterséges anyagokban, mint például kókuszrostban vagy kőzetgyapotban. Ennek a módszernek a neve hidropónia, azaz a növénytermesztés azon módja, amely nem a talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik. A talajt például perlit, kőzetgyapot vagy akár kavics is helyettesítheti, amelyet a tápoldat könnyen átjárhat, vagy, ha a talaj szilárdságának biztosítására nincs szükség, akkor a termesztés közvetlenül a tápoldatban is lehetséges.
És itt jöhet képbe a homok kérdésköre, hiszen a tápanyagokban szinte „üres” homok kitűnő helyettesítőanyaga lehet különféle mesterséges hidropónikus hordozóanyagoknak.
Azokkal összehasonlítva egy komoly hátránya mégiscsak van, mégpedig a tömörödéséből származó légáteresztő képesség csökkenése, ami azonban különféle anyagokkal több módon is orvosolható. Egyébként a hidropónikus módszerrel minimálisan is harmadannyi víz felhasználásával lehet elérni ugyanazt a biomasszatömeget, mint humuszos talajban, ezért nem is véletlen, hogy a téma kiemelt kutatási területnek számít. Ezen a téren is megjelent újítás, mely még korai fázisban tart, de sokat ígér és vélhetően sokat ad majd, miután a technológia elérhetővé válik és széleskörűen elterjed.
Ez az eSoil, egy új elektromosan vezető szubsztrátum, mely termelékenyebbé teheti a hidropónikus gazdálkodást. Az új anyag cellulózból – főleg a növényi sejtfalban található anyagból – és PEDOT-ból, azaz egy elektromosan vezető polimerből készül.
Az első tesztek során, a növekedési szakaszban a tesztalanyként szolgáló árpa gyökereire alkalmazott elektromos stimuláció képes volt 50%-os biomassza növekedést produkálni, ellentétben az ugyanilyen szubsztrátumban növekedő, ám stimuláció nélküli kontrollnövénnyel. További kutatások remélhetőleg tisztázni fogják, hogy mi is történik valójában, milyen biológiai mechanizmusok vesznek részt a folyamatban, és például a nitrogén feldolgozása vajon miért válik hatékonyabbá az eSoil-ban.
Alternatív élelemforrások
Na, de hogyan tovább? – tehetjük fel a kérdést. Az élelmiszerek jövője érdekes képet fest, hiszen elképzelhető, hogy az egyre nagyobb népességet előbb-utóbb majd nem fogjuk tudni élelmezni a hagyományos módú termelés által, így lennie kell nemcsak egy, hanem több lehetséges alternatívának is.
Az egyik ilyen lehetőség a rovarokból, a másik pedig az algákból nyerhető élelem, melyek természetesen előzetes génmódosításokon esnének keresztül. A különféle tanulmányokból nem derül ki egyértelműen, hogy a genetikai beavatkozás végén pontosan mit is kapunk eredményként.
Esetleg egy 10-20 dkg-os sáskát vagy poloskát, mely elegendő egy kiadós reggelinek, vagy talán nagyobb beltartalmat, több vitamint, ásványi anyagot, szénhidrátot, fehérjét, esetleg könnyebben tenyészthetőséget? Mondhatnánk, hogy már a jövő sem a régi, és nagyon úgy tűnik, hogy veszélybe kerül az ember élelmiszer fogyasztásának élvezete, de a tudósok azzal nyugtatnak minket, hogy az ízvilágban és kinézetben nem lesz tapasztalható változás. Azaz például a 3D nyomtatott csirkecomb – hogy maradjunk egy ismerős, sokak kedvencénél – mindenben megfelel majd az elvárásoknak.
Természetesen a jövő élelmiszere drága lesz, ugyanakkor ezen a téren is találunk majd alternatívát: akik nem tudják megfizetni, azok talán préselt energiarudakból juthatnak hozzá a mindennapi életerőhöz.
E sorok egyesek arcára mosolyt csalhatnak, mások éppen felháborodhatnak, míg megint mások az „őrült” tudósokat hibáztathatják. És talán valahol mindenkinek igaza van, de ne felejtsük el, ha már megszülettünk, akkor emberhez méltóan kellene élnünk, melyhez többek között élelmiszerek is szükségesek. Ezért, amikor veszélybe kerül az ennivalónk, mégiscsak a tudományt vagyunk kénytelenek segítségül hívni.