Az indoeurópai nyelveket kutatták régi DNS-vizsgálatokkal

A világ népességének mintegy 40 százaléka beszéli az indoeurópai nyelvek valamelyikét, ám e nyelvcsalád eredete mindeddig homályos volt.

A 19. század elején tűnt fel a nyelvészeknek, hogy ma földrajzilag és időben is igen nagy távolságban lévő nyelvek sokban hasonlítanak, így feltételezhetően azonos gyökerűek lehetnek. Hamarosan feltárult az indoeurópai nyelvcsalád létezése, ám az eredetét illetően jórészt csak találgatások voltak. Ezek egyike volt az anatóliai eredet, amely a földművességhez kötötte az elterjedését.
Azonban ezt az elméletet számos ponton sántított, és tíz éve ez az elképzelés kapott egy nagy pofont, amikor kiderült genetikai nyomok alapján, hogy a Jamnaja-kultúra képviselőinek vándorlásával hozható összefüggésbe az indoeurópai nyelvek megjelenése, elterjedése.
Ezt követően azután egyre több kutatás során jutottak ilyen eredményre, így a sztyeppei elmélet vált a vezetővé az indoeurópai nyelvek eredetét illetően. „A Jamnaja-örökség afféle nyomjelző festéknek tekinthető, amelynek terjedését összefüggésbe lehet hozni az indoeurópai nyelvek terjedésével” – magyarázta a Nature-nek David Reich, a Harvard Egyetem populációgenetikusa. A szakértő két frissen megjelent tanulmány szerzői gárdájának egyik vezetője.

Mindennemű genetikai bizonyíték ellenére is maradt kérdés: miként is jöhetett létre az indoeurópai nyelvek anatóliai ága, amelybe például a hettita nyelv is tartozott? Az itt élt emberek génjeiből ugyanis hiányoznak azok a nyomok, amelyek a sztyeppei eredettel, a Jamnaja-kultúra képviselőivel összefüggésbe hozhatóak lennének.
A kutatók most azt igyekeztek kideríteni, hogy maga a Jamnaja-kultúra honnan is származhatott – genetikai szempontból. Ez azonban elképesztően nehéz feladat, mivel nagyon egységes genetikai jegyeket hordozott a csoport, és rendkívül gyorsan terjedtek el. „Mintha csak egy rákos daganat volna, amiről nem lehet megállapítani, honnan indult ki, mivel olyan gyorsan szétszóródott” – tette hozzá Reich.
A szakértők most 428 egykori ember génjeit vizsgálták át, köztük a Jamnaja-kultúra tagjaiét, és az ezeket megelőzően a sztyeppén, valamint a Kaukázusban élt emberekét. Sikerült egy olyan csoportot találniuk a Volga alsó folyása és a Kaukázus hegyei közt, amely összekötötte a Jamnaja-kultúra és az anatóliai régió népeit.
Reich és kutatótársai most arra jutottak, hogy a Jamnaja-kultúra akkor jelent meg, amikor ez a Volga-Kaukázus közti csoport, mintegy 6000 éve nyugatabbra költözött. Itt azután keveredtek a Fekete-tenger vidékén élő vadászó-gyűjtögető csoportokkal, de emellett ugyanez a volgai-kaukázusi eredetű csoport megjelent Anatólia területén is.
A Volga-Kaukázus csoport a Jamnaja-kultúra esetében a genetikai örökség négyötödét adta, a közép-anatóliai népek esetében pedig legalább a tizedéért volt felelős.
Ezek alapján a kutatók arra jutottak, hogy a legősibb indoeurópai nyelveket a Volga-Kaukázus közti régió lakói beszélhették, akik aztán elvitték e nyelveket Anatóliába is, és a Fekete-tenger környéki sztyeppékre is, ahonnan viszont már az ott létrejött Jamnaja-kultúra terjesztette tovább.
Természetesen ezzel nem lett egy csapásra vége a vitának, mivel azt nem lehet bizonyítani, hogy az érintett anatóliai lakosok valóban ezt, a kutatók által indo-anatlóiainak nevezett ősnyelvet beszélték. A korábbi elképzelés az volt, hogy az anatóliai ág volt az első, amely levált az ős-indoeurópai csoportról, és emiatt volt nagyobb az eltérés az anatóliai és a több nyelv között. Ezek a részletek azonban még további vizsgálatokat igényelnek, így távolról sincs lezárva a kérdéskör.
A kutatást még mintegy 10 éve kezdték a szakemberek, akkor ukrán és orosz kutatók részvételével. Azóta Ukrajna lerohanása után már nem szerepelhetnek egyazon tudományos mű szerzői közt orosz és ukrán kutatók is, emiatt is kellett két külön tanulmányként közzé tenni az eredményeket. A kutatást folytatni is csak e két ország részvételével lehet, hiszen a politikai határokon átnyúló sztyeppe őstörténetét csak így lehet feltárni. A kutatásban egyébként magyar szakemberek is részt vettek, több múzeum, egyetem és kutatóintézet képviseletében.