Joghurttal ízesíti eleségét a Goffin-kakadu

Eddigi ismereteink szerint egy japánban élő majomfaj szokása, hogy az ételét sós vízbe mártogatja fogyasztáskor, ez az egyetlen olyan eset, amikor – úgy tűnik – ízesíti ételét egy állat. Azonban nemrégiben osztrák kutatók más példát is találtak, a Goffin-kakadu három egyede igazi ínyencnek bizonyult e téren. Az állatok áfonyás joghurtba mártogatták bele a semleges ízű élelmüket.

A kutatók korábban már észlelték, hogy a madár, ha kétszersültet kap, vízbe tunkolja azt, felpuhítva, mielőtt elfogyasztja. Ez keltette fel a kíváncsiságukat: vajon más élelemmel is megtesznek hasonlót? Csak vízbe, vagy másba is belemártogatják az ételt?

Ehhez megtervezték a kutatók a kísérletet. A madarak reggeli etetésekor az élelmet tartalmazó táltól egyenlő távolságba kitettek egy tál tiszta vizet, egy másik tál áfonyás szójajoghurtot, a harmadik tálba pedig natúr szójajoghurt került (mielőtt valaki a „vegán lobbit” emlegetné: a kakaduk laktóz-intoleránsak, ezért nem normál joghurttal kínálták őket).

A tesztekből kiderült: a kakaducsapatból néhány madár belemártogatta az élelmét az áfonyás joghurtba – de nem mártogattak a natúrba vagy a vízbe. Többféle élelemmel is megtették, pl. kifőtt tésztával, főtt krumplival is, sőt, ha a bemártott ételről már lerágcsálták a joghurtos részt, újra bemártogatták a maradékot. Minden esetben a joghurtos részt kezdték el enni a bemártott eleségnek.

A kakadu természetes élőhelyén sosem figyeltek meg semmi hasonló viselkedést, viszont az régóta világos, hogy igen kreatív eszközhasználók ezek a madarak is. A 18 madárból álló osztrák csapat 7 tagja áztatta vízbe a kétszersültet, és 9 tagja tunkolta áfonyás joghurtba a tésztát, krumplit. Egyértelmű volt a két dolog különbsége, a kemény kétszersült 20 másodpercig ázott a vízben, a tészta a joghurtban csak 3 másodpercig.

A kutatók hangsúlyozták, fontos volna, ha felismerve ezen állatok eszes voltát tisztelnénk őket annyira, hogy nem fogságban tartott házi kedvencet csinálunk belőle, hanem engedjük őket a természetes élőhelyükön élni.

„Amúgy se jó ötlet ezeket a kakadukat kedvencként tartani, mert olyanok, mint egy hiperaktív gyerek, aki kapott egy svájci bicskát – ez a madár csőre – és arra használja, hogy mindenféle dologban kárt tegyen vele” – mondta Alice Auersperg, a kutatás egyik résztvevője. Hozzátette, hogy ők a kísérleti telepen a madaraknak rendszeresen adnak megoldandó feladatokat, és a kakaduk gyakran olyan megoldással jönnek elő, amelyre az ember nem is gondolt. Nagyon fontos ezeknek az állatoknak a rendkívül ingergazdag környezet, amit a természetben megkapnak, de egy ember nem igazán képes arra, hogy biztosítsa.