A Webb-űrteleszkóp megörökítette a veszélyesnek vélt kisbolygót
A 2024 YR4 kisbolygóról néhány hónapja még nem tudtuk biztosan, hogy elkerüli-e a Földet, vagy ütközünk vele.
A 2024 végén felfedezett kisbolygóról eleinte úgy tűnt, nem kizárt, hogy ütközzön a Földdel, azonban ahogy születtek az újabb megfigyelések és pályaszámítások, egyre bizonyosabbá vált, hogy az ütközés elmarad. A legfrissebb pályaadatai alapján viszont a Hold megnyerheti a találkozást, 3,8 százalék esélye van, hogy égi kísérőnkbe csapódjon a kis aszteroida. A James Webb-űrteleszkóp is megfigyelte, és neki köszönhetően már láthatjuk is az égitestet.
Az égitestet a potenciális veszélyessége miatt szorosan követték a nagy földi távcsövekkel is, de szerencsére sikerült a Webb észlelési idejében is helyet találni a megfigyelésének. Az űrteleszkóp mindkét főműszere, a MIRI és a NIRCam is megörökítette a kisbolygót, és az is kiderült a segítségükkel, hogy 60 méteres átmérőjű a kis égitest – ez a mostanában divatos kisbolygó-mértékegységgel élve 10,5 zsiráf magasságának felel meg.
No de miért is volt szükség a Webb megfigyelésére?
A földi eszközökkel látható fény tartományban lehetett vizsgálni, és így is éppen csak, mivel halvány égitestről beszélünk. A Webb viszont infravörösben „lát”, ez egyrészt kibővíti a kinyerhető adatok körét. Míg a látható tartományban azt a fényt észlelhetjük, amit a kisbolygó visszaver a Nap fényéből, az infravörös a kisbolygó saját kisugárzott hőjét teszi láthatóvá.
Ennek köszönhetően lehet pontosítani is az égitest méretét. Nagyon nem mindegy, hogy 40 vagy 90 méteres égitest becsapódásával kell-e számolni, hisz a nagyobb égitest nagyobb pusztítást is képes végezni.
A MIRI képes arra, hogy a kisbolygó méretét pontosítsa, a NIRCam pedig a helyzetének, pályájának precízebb meghatározásában jobb. A Webb képességeit egyébként nemrégiben főövbeli kisbolygók vizsgálatára is használták, azonban már a kalibrálása során is felfedezett egy aszteroidát.
A most ismertetett megfigyelésre még 2025. márciusban került sor, ám lesz még egy kör: májusban ismét megpróbálja a Webb megmérni a belőle kisugárzó hőt – egyúttal ez lesz majd a kisbolygó legutolsó megfigyelési lehetősége is 2028-ig. Ezekre a megfigyelésekre annak köszönhetően kerülhet(ett) sor, hogy a Webb éves megfigyelési tervében egy-egy kisebb időszakot elkülönítenek a hasonló, sürgős és fontos méréseknek. Alapesetben a Webb megfigyelési idejére hosszasabb elbírálású pályázaton lehet jelentkezni, ám kézenfekvő, hogy az efféle, nagy fontosságú mérések nem várhatnak.
Hét fa közül választhatjuk ki az Év Fáját
A közönség választhatja ki, hogy mely fa vagy facsoport kapja 2025-ben az Év Fája címet.
Oroszlán végzett ezzel a gladiátorral
Ez az első eset, hogy régészeti bizonyítékát találták egy oroszlánnal harcoló gladiátornak.
Így csap le egy gém a zsákmányára
A National Geographic magazin online kiadásának önök küldték rovatába olvasóink fotóit várjuk, a nap képeit ezen felvételek közül választjuk ki. A magazin hétvégenként külön cikkben mutatja be az adott hét kiemelt fotóit, ezúttal a 2025. május 5. és 11. közötti időszak nap képeit ismertetjük.
Ma van a madarak és fák napja
Magyarországon minden évben május 10-én ünnepeljük a madarak és fák napját, amely egy különleges alkalom arra, hogy ismét felhívjuk a figyelmet a környezetvédelemre, a természetvédelemre, a természet fontosságára.
A Bükk rejtett kincsei: megvan a szakmai győztes, kezdődik a közönségszavazás
Lezárult a jelentkezés a National Geographic és a Hotel Palota Lillafüred közös, a Bükk rejtett kincseit bemutató fotópályázatán. A zsűri döntött: megvan a szakmai győztes, 9 felvételt pedig közönségszavazásra bocsátott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
