Így került egy felvidéki lány képmása a pengőre

A történelmi múlt okán Szlovákia telis-tele van magyar vonatkozású helyszínekkel, épületekkel. Ismét egy ilyen szlovákiai helyszínt látogattunk meg: a Lévai járásban, a Garam folyó mentén elterülő városban, Zselízen (szlovákul Želiezovce) jártunk.

A Schubert utcában található Zselízi Városi Múzeumban a város és környéke történelmi emlékei révén rengeteg látnivalóval ismerkedhetnek meg a látogatók. Ugyanitt, az emeleten tekinthető meg a Franz Schubert emlékszoba.
Különben a homlokzatán látható bagolyszobor után Baglyos háznak nevezett épület előtt az osztrák zeneszerző 2000-ben elkészült, Mészáros Péter alkotta mellszobrával szembesülnek elsőként a látogatók. Tudni kell, hogy Franz Schubert 1818-ban és 1824-ben is több mint négy hónapot Zselízen tartózkodott. Történt, hogy a magyar arisztokrácia egyik főúri családjának tagja, Esterházy János Károly hívta oda azzal a céllal, hogy leányainak, Máriának és Karolinának zenét oktasson.
Máig tartja magát a legenda, hogy a kisebbik lány és a komponista között plátói szerelem lehetett. Az viszont tény, hogy a Zselízen eltöltött hónapok alatt számos művet alkotott, e műveiről az emlékszobában teljes listát láthatunk.
A múzeum és az emlékszoba vezetője, Polka Pál, ha a látogatók részéről igény van rá, aprólékos részletekbe menően, szenvedélytől felfűtve – időnként talán túlságosan is nagy hévvel – mesél a kiállított tárgyak rengeteg darabjáról. Minderre gondolva figyelembeveendő, hogy a különben kicsi múzeum megtekintése több órányi időt is igényelhet.
Annyi és annyiféle történeti, történelmi érdekességről hallhatunk, hogy megjegyezni szinte lehetetlen, ezért a gyenge emlékezőtehetséggel rendelkezőknek érdemes jegyzetelni. Kerüljön ide az egyik mesébe illő történet.
Felvidéki lány a pengőn
A budapesti festőművész és grafikus, Moskó Kálmán 1939-ben a Zselíztől délre bő tizenöt kilométerre lévő Bény (Bíňa) községen átutazva lefényképezett több, népviseletbe öltözött és bájos arcú kislányt. Otthon, az előhívott képek egyikén szereplő lány arcvonásai annyira megtetszettek neki, hogy festményen is meg kívánta örökíteni. Kiléte kiderítését követően Bénybe utazott és elkészítette a képet.
Ez az előtörténete annak, hogy a 16 éves Rudas Valika arcmása a következő évben rákerült a kétpengős papírpénzre, a későbbi években meg még két címleten szerepelt az arcmása.
Az 1720 és 1780 között épült, átalakításon, bővítésen átesett – nyolchektáros angolpark övezte – Esterházy-kastély (amelyet a család eredetileg nyári rezidenciaként használt) bizonyos részeit a nyitrai műemlékvédelmi hivatal felügyelete mellett már szépen felújították. Például bizonyos falakat megerősítettek, megújult a tetőzet és a padlástér.
Jelenleg csak néhány helyisége látogatható. Az egyikben, amelyikben különféle rendezvényeket is szoktak tartani, egy zongora áll. Ott jártunkkor a látogatók egyike bátorkodott odaülni és részleteket játszott el néhány közismert zeneműből, így lettünk gazdagabbak egy rögtönzött zenei élménnyel.
A kastély kívülről egyelőre eléggé lehangoló, és belül is sok munka várat magára ahhoz, hogy az egész megszépüljön. Mindenesetre most ismét ilyetén munkálatok kezdődnek.
Az ide vonatkozó legfrissebb hírekről megkérdeztem Zselíz polgármesterét. Ing. Juhász András a következőket mondta el: „Az Együttműködés az esztergomi vár Studiolója és a zselízi Esterházy kastély újranyitásáért pályázat keretében városunk a kastély felújításának első, sikeres szakaszán felbuzdulva ismét a Magyar Nemzeti Múzeummal vállalt partnerséget az Interreg VI-A Magyarország–Szlovákia határon átnyúló program keretében.
Városunk minden tekintetben felkészülten várja a kivitelezés júliusi megkezdését, minden szükséges jóváhagyás és engedély a rendelkezésünkre áll, és nemrég közbeszerzésben kiválasztottuk a kivitelezőt is. Jelenleg a közbeszerzés minisztériumi ellenőrzése folyik.
A több mint 2 millió eurós összköltségvetésű, határon átnyúló pályázat keretében Zselíz 0,97 milliós összegből gazdálkodik. Ebből a kastély bejárati, délnyugati részét újítjuk fel. Az egykor Franz Sacher által vezetett konyha helyén kávézó létesül, mellette élményközpontot és turisztikai információs pontot alakítunk ki. A pályázat célja, hogy 2026 végi befejezése után a kastélyt meg tudjuk nyitni a nyilvánosság számára. Közben pedig már dolgozunk a felújítás harmadik szakaszának előkészítésén is.”





A polgármester úr által említett Franz Sacher volt az, aki, ha minden igaz, 1832-ben megalkotta a Sacher-tortát. Az osztrák kancellár, Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich herceg által – az egyik lányának a születésnapja alkalmából – Bécsben megrendezett díszvacsorára (a főcukrász megbetegedése miatt) az akkor 16 éves segédcukrász Franz Sacher készítette a nevezetes desszertet.
A vendégeknek annyira ízlett a csokoládés piskóta és sárgabaracklekvár alapú édesség, hogy annak az egész városban híre ment. Az 1834-ben megözvegyült Esterházy Rozina a császári fővárosból Zselízre költözött. Nyolc évvel később felvette Franz Sachert szakácsnak Zselízre, ahová vele jött a felesége is.
A városban született Eduard nevű fiuk, ő később Bécsben vendéglőt, éttermet, kávézót nyitott, 1876-ban pedig megalapította a Sacher szállodahálózatot. Zselízen máig áll az a ház, a kastélytól nem is túl messze, amelyben annakidején Franz Sacher és családja lakott.
Megéri ellátogatni a Szent Jakab templomba, ahol egy nem mindennapi látványosság tárul elénk: oltárának alapját egy ókori római szarkofág alkotja. A templom falai között többször játszott Schubert. A katolikus temetően megtekinthető az egyszerűségében is látványos Esterházy-kripta.
Az Esztergomtól szűk negyven kilométerre elterülő Zselíz mindenképpen ajánlott egy kis kiruccanásra. Azoknak feltétlenül, akik szeretik a történelmi eseményekkel átszőtt helyszíneket. De találhatnak itt maguknak tetsző dolgokat a komolyzenéért rajongók. A desszertimádók pedig kielégíthetik édesszájú mivoltuk vezérelte kíváncsiságukat egy itt is „eredeti” Sacher tortával.