Így forradalmasította egy magyar kutató az autógyártást

A levegő mozgásának megértése a modern közlekedés korában is nagyon fontos, különösen igaz ez, ha autókról van szó, hiszen ezek mozgatása igencsak energiaigényes. Amennyiben sikerül megérteni, javítani a modellek aerodinamikáját, az jelentősen csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást.

A szélcsatornás tervezés egykor a luxus sportkocsik kiváltsága volt, ma viszont már egy-egy városi terepjáró, így a Škoda Elroq is kifinomult formákkal büszkélkedhet.

Ezzel az autóval érkeztünk meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) híres szélcsatornájához, Dr. Suda Jenő adjunktushoz. Mint a BME Áramlástan Tanszékének szakértője elárulja: a labor 1934 óta működik, és ma is az eredeti gépekkel dolgoznak. A járműmodellek méréseihez hatalmas terek és nagy teljesítményű gépek kellenek, a Kármán Tódor Szélcsatornában akár 1:5 arányú másolatokat is tesztelhetnek.

A Škoda Elroq modellje is ilyen kicsinyített méretben érkezett. A gyári adatokból kiderül, a kocsi jármű 0,26-os alaktényezővel (Cd) bír. A kategóriájában kiváló érték az száz év aerodinamikai tudásának és a numerikus áramlástani szimulációknak is köszönhető, ezek lehetővé teszik a legapróbb részletek, így a visszapillantó tükrök helyzetének optimalizálását.

13 fotó

Az autó légellenállását két fő tényező befolyásolja: a viszkózus és az alakellenállás. Előbbit az autó felületén mozgó levegő súrlódása okozza, amit az apró kiálló elemek, például kilincsek, ablaktörlők tovább rontanak. Ez csupán a légellenállás 10 százalékáért felelős, a maradék 90 százalékban a kocsi formája a döntő.

A modern autók aerodinamikája Járay Pál munkájára épül, aki a Zeppelin gyár mérnökeként alkotta meg megközelítését: nem az egész autót kell egyetlen cseppformába önteni, elegendő, ha az orr, a sárvédők és az utastér külön-külön áramvonalas kialakítást kapnak.

Ezen szemlélet alapján született a Tatra T77, az első sikeres sorozatgyártott áramvonalas autó.

A mai elektromos SUV-k ugyan szögletesnek tűnhetnek, valójában még jobb aerodinamikai teljesítményt nyújtanak, mint a korai áramvonalas járművek. Ennek egyik oka, hogy az elektromos kocsik alja könnyebben burkolható, és nincs szükség elöl hűtőnyílásra, szemben a belső égésű motorral ellátott modellekkel. Ez akár 10 százalékkal is csökkentheti a légellenállást.

A járműre ható ellenállási erő a légellenállási tényezőn túl a homlokfelülettől is függ, ezért a magasabb SUV-k ezen a téren hátrányt szenvednek, miközben biztonsági és kényelmi szempontból előnyösebbek. A tervezés mindig kompromisszum, ahol minden apróság számít.

A Škoda Elroq példája jól mutatja, mennyire összetett tudomány áll egy hatékony autóformatervezés mögött, és hogy az aerodinamika már nemcsak a sportautók kiváltsága.

LET’S EXPLORE!  – TÁMOGATÓNK A FELFEDEZÉSBEN: A ŠKODA.