Ébren tartja a madarakat a fényszennyezés

A Dél Illinoisi Egyetem kutatója és oklahomai kollégája a világ számtalan pontján, 583 madárfaj viselkedéséről gyűjtött adatokat elemeztek. A madarak énekének pontos időpont- és helyadatai alapján megvizsgálták, hogy mennyire fényszennyezett környezetben készültek az énekről a felvételek.

Mintegy 180 millió madárhang felvételének adatait vizsgálták át, majd vetették össze műholdas mérések adataival – a munka egy évet vett igénybe. Az eredményeket a Science folyóiratban publikálták.

„Megdöbbentő adatokat kaptunk: a legvilágosabb éjszakai égbolt alatt élő madarak számára a nappal közel egy órával hosszabb volt” – mondta Brent Pease, a kutatás vezetője. A kutató korábban egy számítógéppel összekötött mikrofont szerelt fel az egyetemtől néhány kilométerre lévő oktatóközpontban.

A műszer élőben közvetítette a madarak énekét a kutató munkahelyéül szolgáló épületbe. A közvetítésből kapott adatokat aztán a kar monitorain is megjelenítette a kutató.

Ezt követően a kutató a Cornell Egyetem világhírű Ornitológiai Laborja által használt eszközzel, a BirdWeather-rel folytatta a munkát. Ez az eszköz wifi, GPS és különféle érzékelők segítségével rögzíti a madárhangokat, majd egy hatalmas adatbázisba továbbítja őket, ahol gépi tanulás segíti az adatok elemzését.

Az így kapott adatok már jóval kifinomultabb részleteket is megmutattak a felvételek analízisén át. Többek közt a madárfajokat is meghatározta az elemzés a hangjuk alapján.

A kutatók így gyakorlatilag valós időben látták, milyen madarak vannak épp az oktatóközpont területén. „Rájöttünk, hogy valami igazán fontos felfedezést tettünk. Nemcsak azt tudtuk meg, hogy milyen madarak járnak ott, hanem azt is, hogy mit csinálnak” – tette hozzá a kutató. A BirdWeather segítségével kezdték megérteni, hogy miként reagálnak a madarak az emberi hatásokra.

Ahogy 25 éve az automata vadkamerák gyökerestől felforgatták az emlőskutatást, úgy a BirdWeather a madárkutatásban fog kulcsszerephez jutni a közeli jövőben.

A rögzített felvételekből rengeteg dolgot lehet vizsgálni, kutatni, illetve következtetni. Egy korábbi projekt során például azt mérték így fel, miként reagáltak a madarak egy napfogyatkozásra. Mivel a növekvő fényszennyezés embernek-állatnak egyaránt egyre súlyosabb problémát jelent, elhatározták, hogy ez lesz a következő elemzések tárgya. Kiderült, hogy a madarak az átlagos időhöz képest később tértek nyugovóra a fényszennyezett környezetben.

A további elemzések azt is feltárták, hogy a testükhöz képest nagy szemű madárfajokra aránytalanul erősebben hatott a mesterséges éjszakai megvilágítás. Ez annak köszönhető, hogy ők érzékenyebbek a fényre.

A felfedezés nem túl meglepő, voltak már más módszerekkel készült vizsgálatok, amelyek feltárták, hogy a városi madarak például reggel hamarabb kezdenek énekelni. Olyan kutatás is volt, ahol azt vették észre, hogy például a vadon élő kék cinegék kevesebbet alszanak fényszennyezett helyszíneken. Emellett az is jól ismert, hogy a fényszennyezett környezetben a madarak tájákozódása sérül, többek közt emiatt is ütköznek gyakran neki a városi üvegpaloták ablakainak.

A kutatók újonnan alkalmazott módszere azt teszi lehetővé, hogy egyszerűen gyűjtsenek be adatokat a madarak viselkedéséről, amelyből aztán újabb következtetésekre nyílik lehetőség. Persze nagyon jó volna, ha nemcsak megismernénk a fényszennyezés hatásait, hanem végre tennénk is valamit ellene, például a megfelelően irányított közvilágítással, és az úgynevezett díszkivilágítás észszerűsítésével.