Nem lesz könnyű megszüntetni a politikai gyűlölködést

A politikai alapú megosztottságot hazánkban sajnos nem kell bemutatni, az évtizedes múltra visszatekintő ellenségkép-vetítés eredményes volt: ma már mindenki utál mindenki mást. Ez sok esetben egészen megdöbbentő mondatokban köszön vissza, embertársaink elpusztítását célzó felszólamlásokat gyakran hall az ember akár egy buszmegállóban várakozó, ránézésre békés nagymamától is.

Ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban is: sokkal durvább, fenyegetőbb hangokat hallani, mint amit a puszta politikai nézetkülönbség indokolna.

Elmérgesedett a politikai retorika, a pártok egymást ócsárolják, politikai ellenfeleiket okolják a kudarcokért, sőt, olyan dolgokkal vádolják egymást, amelynek az egész nemzetre negatív hatása lesz (a forgatókönyv azonos a hazaival).

Egy amerikai kutatócsoport nemrégiben a PNAS folyóiratban közzé tett tanulmányában elemezte, miként lehetne ezt a nagy fokú ellenségeskedést leküzdeni, tompítani. Arra jutottak, a bizalmatlanság és a gyűlölet csak igen nehezen csökkenthető.

„Amíg a politikai- és médiarendszerek a felháborodást szavazatokkal és nézettséggel jutalmazzák, vagyis szítják a megosztottságot, addig minden egyéni erőfeszítés csak egy hatalmas, elsöprő árral szemben úszás lehet” – mondta a kutatást vezető Sean Westwood. „Ez nem olyasmi, amit pusztán alulról jövő kezdeményezésekkel meg lehetne oldani.”

A kutatók számos korábbi vizsgálatot vontak metaanalízis alá, különböző módszerek hatásosságát hasonlították össze. Arra voltak kíváncsiak, volt-e bármilyen, a politikai gyűlölködést csökkentő módszernek tartós hatása.

A módszerek átlagosan 5,3 százalékkal tudták javítani az emberek más pártállásúakkal szembeni érzelmeit. Ez azonban könnyen visszafordítható volt: a 2016-os és a 2020-as választások közötti időszakban 7 százalékkal nőtt a politikai ellenfelek iránti gyűlölet.

Az elért jó eredmények háromnegyede egyetlen hét alatt eltűnik, két hét alatt pedig szinte teljesen megszűnik a pozitív hatás. A kutatók kísérleteket is végeztek a különféle módszereket együttesen alkalmazva, illetve a pozitív véleményt alakító módszerek kis idővel későbbi ismétlésével is, ám egyik sem volt hatásos. Ez azt jelenti, hogy hiába ontja a média a politikai gyűlölködés elleni társadalmi célú hirdetéseket folyamatosan, ennek semmi eredménye se lesz.

A kutatók szerint – legalábbis az Egyesült Államokban – ahhoz, hogy tartósan megváltozzon a helyzet, társadalmi átalakulásra volna szükség. Egyszerre volna szükség a konfliktushelyzetet tudatosan csökkentő politikai vezetőkre, akik viselkedésükkel és beszédükkel is javíthatnak, illetve olyan kisemberekre, akik alulról jövő kezdeményezésekben, a konstruktív párbeszéd képességével megáldottan vehetnek részt.

A civilizált vitát és a tiszteletteljes párbeszéd alapelveit be kell építeni az oktatási rendszerbe. A demokráciánk jövője múlik ezen

– mondta Westwood. A kutató hozzátette, ha nem történnek meg a szükséges változások, az ellentétek, a megosztottság csak még jobban elmélyülnek majd.