Amikor a technológia az ember mellé áll: Íme ROBIN, a B+N által fejlesztett takarítórobot (X)

Automatizáció emberi fókusszal

 A ROBIN nem szuperhős, mégis nap mint nap emberek százainak segít a munkájában. A B+N Csoport saját fejlesztésű „kobot-ja” – vagyis kollaboratív robotja – nem helyettesíti az embert, hanem mellette dolgozik. Nem fárad el, nem siet, nem hibázik, és minden mozdulatával azt bizonyítja: a jövő technológiája nem az ember ellen, hanem vele együtt dolgozik.

A B+N Csoport Közép-Kelet-Európa egyik vezető, teljeskörű létesítményüzemeltetési szolgáltatásokat nyújtó vállalata, 9 országban, közel 29 ezer munkavállalóval van jelen. A vállalat 2016 végén hozta létre saját kutatás-fejlesztési részlegét, amely egyedülállónak számít a hazai létesítményüzemeltetési piacon. A Technológia és Innovációs osztály 14 szakembere azon dolgozik, hogy az egyik leginkább munkaerő-igényes szolgáltatási területen – a takarításban – autonóm technológiákkal támogassa a mindennapi munkavégzést. A cél nem a kétkezi munka kiváltása, hanem a nagy területek tisztán tartásának hatékonyabb megszervezése és a dolgozók tehermentesítése. Zalka Péter, a B+N Kutatás-Fejlesztési vezetője így fogalmaz a kezdetekről:

„2016-ban kezdtünk el arról beszélni, hogy szükség lenne saját fejlesztésű takarítórobotokra. A kiindulópontunk az volt, hogy a munkaerőpiacon egyre nagyobb hiány mutatkozott a takarítói munkakörökben, és a munkaerő állománya is folyamatosan öregedett. Láttuk, hogy ha szeretnénk megtartani a szolgáltatás minőségét, akkor részben automatizálni kell bizonyos folyamatokat. Ezért döntöttünk úgy, hogy saját takarítórobotot fejlesztünk.”

A technológiai célok mellett azonban kezdettől fontos volt a szakmai minőség és a mérhetőség is. Dr. Ősz Ágnes, a B+N tudományos főmunkatársa szerint: „A cél nem az volt, hogy a takarítást kiváltsuk, hanem hogy mérhetővé tegyük. A takarítás hagyományosan egy nehezen számszerűsíthető terület, mi viszont azt kerestük, hogyan lehet objektív adatokkal alátámasztani a minőséget, és ezzel támogatni a mindennapi munkát.”

A ROBIN: kollaboratív robot a gyakorlatban

A ROBIN takarítórobot fejlesztése 2017-ben indult, az első sorozat 2019-ben állt munkába. Ma már több mint 150 robot segíti a B+N munkatársait stadionokban, kórházakban, repülőtereken és ipari létesítményekben. Egy ROBIN egy műszak alatt körülbelül 1000-1500 négyzetmétert képes megtisztítani, miközben önállóan tervezi meg az útvonalát, kezeli az akadályokat, és automatikus dokumentációt készít az elvégzett munkáról.

„Mi mindig azt mondtuk: a ROBIN egy kobot, azaz kollaboratív robot. Emberrel együtt dolgozik, nem helyette” – hangsúlyozza Zalka Péter. ‒ „A robot nem váltja ki teljesen az embert, viszont jelentősen csökkenti a monoton fizikai terhelést, miközben a takarítók magasabb hozzáadott értékű feladatokra tudnak koncentrálni.”

Tudtad?
A ROBIN takarítórobot nem igényel helyi WiFi-hálózatot: teljes egészében mobilhálózaton működik. Ez azért előnyös, mert az ügyfélterületeken nem kell külön informatikai infrastruktúrát kiépíteni vagy módosítani a robot üzemeltetéséhez. A ROBIN robotokhoz nem tartozik dokkolóállomás sem: az energia- és vízkezelés tudatosan manuális. Ennek oka, hogy sok ipari és intézményi környezetben az ügyfelek nem engedélyezik állandó infrastruktúra beépítését, a robotot ezért eleve ilyen környezetekre tervezték.

Digitális háttér és mérhető minőség

A robotika a B+N-nél nem önálló eszközökben, hanem rendszerszinten értelmezhető. A takarítórobotokat egy felhőalapú digitális infrastruktúra támogatja, amelyben nyomon követhető, hogy mikor, hol és milyen minőségben történt meg a takarítás.

„A legnagyobb különbség köztünk és más piaci szereplők között, hogy mi nem a robotokat, hanem a takarított területeket monitorozzuk. Az ügyfelet végső soron az érdekli, hogy a terület tiszta-e” – mondja Zalka Péter.

A takarítás minőségének ellenőrzésében egyre nagyobb szerepet kapnak a mikrobiológiai mérések is. A mérések eredményei a B+N központi digitális rendszerébe kerülnek, amely területalapon kezeli az adatokat. Dr. Ősz Ágnes az ATP-mérés szerepét így magyarázza:

„Az ATP – adenozin-trifoszfát – minden élő sejtben megtalálható, ezért azonnali visszajelzést ad arról, mennyi szerves maradvány van egy felületen. Nem közvetlenül a mikroorganizmusokat méri, de nagyon jó a korreláció. A cél az volt, hogy a takarítás minőségét objektív adatok alapján lehessen ellenőrizni, és szükség esetén javítani. Ennek elsősorban az egészségügyi intézményekben és a tömegközlekedési eszközökön van jelentősége, ahol a tesztidőszakban sikeresen alkalmaztuk is az eljárást.”

Láthatatlan szennyeződések, új kutatási irányok

A B+N kutatás-fejlesztés tevékenysége túlmutat a klasszikus takarításon. Az UV-C fertőtlenítő eszközök fejlesztése és validálása, valamint a DNS-alapú környezeti monitoring olyan területek, amelyek nemzetközi szinten is úttörőnek számítanak.

„A felülettisztítás során keletkező szürkevízből veszünk mintát, és ebben vizsgáljuk, milyen mikroorganizmusok vannak jelen, illetve hogyan változnak időben” – mondja dr. Ősz Ágnes. ‒ „Ez még kutatási fázis, de már most látszik, hogy antibiotikum-rezisztencia és időbeli trendek is kimutathatók.”

A DNS-alapú mintavételek során a takarítók is aktívan részt vettek a mintavételben. Kezdetben tartottak tőle, hogy ez ellenőrzés, később viszont kifejezetten büszkék lettek arra, hogy egy kutatási projekt részesei lehettek. Sokan motiváltabbak lettek tőle, ami a minőség javulásán is látszott.

Nemzetközi elismerés magyar fejlesztéssel

A B+N fejlesztései nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is figyelmet kaptak. A FieldBots által összeállított Biggest Fleet 2025 rangsorban a B+N a világ nyolcadik legnagyobb takarítórobot-flottáját üzemeltető vállalata lett, megelőzve számos globális szereplőt. A rangsor külön kiemeli, hogy Közép- és Kelet-Európában a B+N az egyik legmarkánsabb példája a létesítményüzemeltetés és robotika sikeres összekapcsolásának.

Tudtad?
Egy ROBIN robotot úgy terveztek, hogy egy takarító akár egy teljes műszakon át dolgozhasson vele, mindössze 2–3 vízcserével. A fejlesztés egyik kulcskérdése az volt, hogy a robot ne szakítsa meg feleslegesen az ember munkaritmusát.

A B+N példája azt mutatja: a technológiai innováció akkor igazán értékes, ha az emberi munkát támogatja. A robotok, a digitális rendszerek és a tudományos kutatások együttese nemcsak hatékonyabbá teszi a takarítást, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a szakma presztízse és munkakörülményei hosszú távon javuljanak.