Elfeledett gyermekek: elveszett temetőkről árulkodik a néphagyomány

A régi időkben különösen nagy csapás volt a szülők számára, ha gyermeküket még a megkeresztelés előtt veszítették el.

Dr. Marion Dowd, az Atlantic Technological University (ATU) munkatársa meg nem keresztelt, elvetélt vagy születéskor meghalt csecsemők számára kialakított, nem szentelt temetőkben található, úgynevezett cillíneket vizsgált meg – számol be a Heritage Daily. A kutatók mintegy 350 folklórbeszámolót elemezett, illetve vetett össze régészeti leletekkel, ily módon 11, korábban nem dokumentált cillínt és 16 elveszett temetkezése helyet azonosított az országban. Több lelőhely korábban nem szerepelt a nyilvántartásokban.
A középkori gyökerekkel bíró cillínek a szülők fájdalmáról, traumájáról és szégyenéről árulkodnak, az, ha egy babát nem tudtak megszentelt földbe temetni, évszázadokon át súlyos csapás volt az érintett családnak. Ezekhez a helyszínekhez természetfeletti hiedelmek is kapcsolódnak.
Dowd bizonyos gyakorlatokat – így a nemek szerint elkülönítést és a beteg gyermekek népi gyógyításaival kapcsolatos szokásokat – első alkalommal dokumentálta régészeti kontextusban ezeken a helyeken. „Ez a kutatás újra összekapcsolja Írország gazdag néphagyományait a fizikai régészeti örökségével, biztosítva, hogy a tájunkon található, a meg nem kereszteltekkel kapcsolatos helyek ne vesszenek el az időben” – mondta a régész.
A folklórt az UNESCO szellemi kulturális örökségről szóló egyezménye (2015) révén immár Írország örökségvédelmi jogszabályai is elismerik. A kutatás rávilágított, hogy mennyire értékesek a szóbeli hagyományok az örökségvédelemben.








































































































































































































