Iráni háború: rekordszintre emelkedhet az élelmezési bizonytalanság

A Hormuzi-szoros lezárása súlyos hatást gyakorol a globális kereskedelemre.

Az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) új elemzése alapján az iráni háború már három hónap alatt is további 45 millió embert sodorhatna súlyos éhínségbe – számol be a Live Science. Ez rekordszintű globális élelmezésbiztonsági válságot okozhat.
A szakértők megállapították, hogy ha a konfliktus az év közepéig folytatódik, és az olajárak hordónként 100 dollár felett maradnak, akkor becslések szerint 363 millió ember élelmezésbiztonsága kerül veszélybe. Ez új rekordot jelentene – a korábbi csúcsot 2022-ben, az ukrajnai háború kezdetén jelentették 349 millió emberrel.
„Ha a konfliktus folytatódik, az egész világot megrázó hatással jár majd” – mondta Carl Skau, a WFP helyettes ügyvezető igazgatója és operatív vezetője. „A legkeményebben azok a családok lesznek érintettek, amelyek már most sem engedhetik meg maguknak a következő étkezést. Megfelelően finanszírozott humanitárius segítségnyújtás nélkül ez katasztrófát jelenthet a már most is a szakadék szélén álló milliók számára” – tette hozzá.
Így hathat a Hormuzi-szoros lezárása
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított támadást Irán ellen, majd válaszul Irán március 2-án gyakorlatilag lezárta a globális kereskedelem számára kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. Ez áremelkedéshez vezetett, ami az élelmiszerek esetében is tetten érhető. A szoroson át nagy mennyiségű műtrágyát is szállítanak, az utánpótlások elakadása aggodalomra ad okot, főként akkor, amikor a szubszaharai afrikai országok a vetési időszakba lépnek.
A WFP számításaiban azokra fókuszált, akik nem engedhetik meg maguknak a napi 2100 kalóriát biztosító étrendet. Ezután modellezték, hogy a tartós, júniusig tartó olajársokk hogyan befolyásolná a globális élelmiszerárakat. Az elemzők a hatást az egyes országok importált élelmiszerektől és energiától való függőségének, valamint energiaigényt kielégítő étrendet követni képtelen személyek alapján határozták meg.
A legsúlyosabb következmények Ázsiában jelentkezhetnek, itt 9,1 millió ember kerülhet veszélybe, ami 24 százalékos növekedést jelent. A helyzet Dél-Afrikában körülbelül 17,7 millió, Latin-Amerikában és a Karib-térségben 2,2 millió, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 5,2 millió, Közép-Afrikában pedig 10,4 millió embert érintene.





































































































































































































