Hiába esik több eső, mégis kevesebb víz maradhat a tájban

Az elmúlt évtizedekben a csapadék eloszlása szinte mindenhol változott – ezt itthon is mindenki érzi a bőrén, pénztárcáján. A korábban egyenletesebb eloszlású csapadékesemények helyett a ritkán érkező, de egyszerre nagy mennyiséget adó esőzések, viharok váltak jellemzőbbé, köztük pedig hosszas száraz időszakok alakultak ki.

Egy nemrégiben a Nature-ben közzé tett kutatási eredményben azt mutatták ki a Dartmouth Egyetem szakemberei, hogy ez a változás fokozottan kiszárítja a szárazföldjeinket. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy mind az élővilág számára, mind pedig az ember víztározói számára kevesebb víz jut. A megállapítás akkor is megállja a helyét, ha még nő is az éves össz csapadék mennyisége valahol!

Ennek az az elsődleges oka, hogy a heves esőzésekből a talaj csak meghatározott mennyiséget tud egyszerre elnyelni, ami pedig a felszínen marad, az könnyebben elpárolog. A kutatók szerint teljesen mindegy, hogy a világ mely részén él valaki, ha a csapadék eloszlása ilyen ritkásabb, de nagy esőkké alakult, ez mindenütt ugyanazt jelenti: kevesebb víz áll rendelkezésre a szárazföldeken.

A koncentráltabb csapadék hatását a természetre úgy képzelhetjük el, mintha egy tűzoltófecskendő hatalmas erejű vízsugarából kellene a szomjunkat oltani.

Az, hogy milyen eloszlású a csapadék, majdnem olyan fontos, mint az, hogy mennyi is esik. Ha pedig a leesett eső elpárologva visszakerül a légkörbe, akkor nem tudunk semmit tenni már érte. Ne feledjük: a felmelegedés egyik hatása az is, hogy több vízpárát képes a légkör megtartani.

Magasabb hőmérsékleten ráadásul a párolgás is fokozódik. A hevesebb esőzések könnyebben okoznak károkat is, például a villámárvizekkel, és fokozottabb így az eróziós hatásuk is.

A kutatók 1980-2022 közti csapadékhullási adatokat elemeztek az egész bolygóról. Arra jutottak, hogy akár szárazabb, akár nedvesebb valahol az éghajlat, a csapadék koncentráltabbá vált, vagyis gyakoriságában kevesebb, de intenzitásában hevesebb esőzéseket találtak.

A számításaik szerint a 2 Celsius-fokos felmelegedés esetében a világ népességének több mint negyede, 27 százaléka számára sokkal szárazabbá válnak a körülmények. Ez akkor is igaz, ha számszerűen nő a csapadék mennyisége.

Nem valami jó dolog, amire rábukkantunk. A klímaváltozás azon hatása mutatkozik meg benne, hogy a számunkra elérhető víz mennyisége miként változik

– mondta Corey Lesk, a kutatás vezetője.

A regionális helyzet arról árulkodott, hogy például az USA Mississippitől nyugatra eső régiójában, például a Sziklás-hegységben 20 százalékkal koncentráltabbá vált a vizsgált időszak csapadéka. Amazóniában 30 százalékkal koncentráltabbak az esőzések, ami itt is azt jelenti, hogy nőtt a felhőszakadások aránya, ám köztük hosszas száraz időszakok vannak. Az Amazonas vidékén volt az egész bolygón a legnagyobb mértékű változás…

Az északi sarkvidék, Észak-Európa és Kanada területén 20 százalékkal csökkent a csapadék koncentrációja, vagyis e régiókban egyenletesebbé vált a csapadékhullás. Ez a jelenség a világ szinte bármely más régiójában jó volna, itt azonban valószínűleg pusztán azt jelenti, hogy a felmelegedés miatt egész évben nőtt a havazás és az esőzés esélye.

Délkelet-Ázsiában, ahol a monszun rendszeres időközönként érkező esői jelentik a fő csapadékot, szintén egyenletesebbé vált a csapadékeloszlás. Egyelőre nem értik a kutatók, hogy ennek mi állhat a hátterében.

Azonban a jövőre előrevetített számítások szerint mind a sarkvidék, mind Délkelet-Ázsia is átáll majd a sporadikusabban jelentkező csapadékra, ráadásul igen erős lesz itt a koncentráció növekedése. A kutatók hangsúlyozták, hogy a világunk még a jelenleginél is sokkal egyenlőtlenebbé válik, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból. Ennek a hátterében a klímaváltozás áll. A csapadék, a vagyonhoz hasonlóan rendkívül egyenlőtlenül oszlik el már ma is. Az előrejelzések szerint mind gazdasági, mind esőzési szempontból fokozódni fognak ezek az egyenlőtlenségek.

A felhőszakadások és aszályos időszakok váltakozásai megnehezítik a vízgazdálkodás amúgy se könnyű dolgát. Ez különösen igaz az eleve szárazabb területekre, ahol a víz tárolása kritikus kérdés. Az új helyzetben egyszerre kell a növekvő árvízveszéllyel és a növekvő aszállyal is számolniuk a szakembereknek.