A világ legősibb borostyánjára bukkantak

Egy új tanulmány alapján a valaha dokumentált legősibb, mintegy 385 millió éves borostyánokra bukkantak – számol be a ScienceAlert. Bár a borostyán kapcsán hajlamosak vagyunk a nagyobb, látványos, ősmaradványokat őrző leletekre gondolni, ezúttal kevésbé szembetűnő töredékekről van szó.

A kínai Hucsierszite-formáció szénrétegéből a kutatók 241 apró, mindössze 0,1–1,5 milliméteres borostyándarabot nyertek ki 10 kilogramm kőzetből. A szemcsék olyan kicsik voltak, hogy csak ultraibolya fényben váltak láthatóvá, ezt követően pedig infravörös spektroszkópiával és tömegspektrometriával igazolták, hogy valóban megkövesedett gyantáról van szó.

Luo Cihang, a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa szerint a felfedezés jelentősége nem pusztán a borostyán korában rejlik. „Az eddig ismert legidősebb borostyán a késő karbon időszakból származott, és valószínűleg magvas növényekhez kapcsolódott. A mi borostyánunk viszont a középső devonból való, amikor a magvas növények még nem jelentek meg és nem terjedtek el. Ez azt jelenti, hogy egy nem magvas edényes növény már ekkor is képes volt kémiailag összetett terpéngyantát előállítani” – mondta a kutató.

Az eredmények arra utalnak, hogy a gyantatermelés a fák, a faanyag, a levelek és a mélyre hatoló gyökérzet kialakulásához hasonlóan fontos evolúciós újítás lehetett. Az anyag segíthette a korai szárazföldi növényeket a túlélésben és az új élőhelyek meghódításában.

Mit jelent a borostyán felfedezése?

A szakértők egyelőre nem tudták meghatározni, mely kihalt növénycsoport termelte a gyantát, úgy tűnik azonban, hogy a növényeknek már ekkor is szükségük volt védekezésre. Bár a rovarok még nem számítottak jelentős veszélynek, a gyakori erdőtüzek és a parazita gombák problémát okozhattak.

Luo szerint az érintett periódus kritikus volt. A növények ekkoriban már növények magasabbra nőttek, fás szöveteket és mélyebb gyökereket fejlesztettek, alapjaiban alakítva át a kontinensek felszínét. „Ezek az apró borostyándarabok ennek a nagy ökológiai átalakulásnak az idején keletkeztek” – emelte ki.

A kutatók szerint az sem kizárt, hogy ennél is idősebb borostyánok várnak felfedezésre. Mivel a legkorábbi példányok rendkívül aprók, könnyen összetéveszthetők más szerves anyagokkal, ezért valószínűleg sok ilyen leletet egyszerűen figyelmen kívül hagytak. Az új vizsgálati módszerek segítségével azonban a jövőben még régebbi fosszilizálódott gyanták is előkerülhetnek.