Az óramutatóval ellenkező irányba szeretünk kanyarodni

Egy spanyol, kínai és japán kutatókból álló csoport különös jelenséget vizsgált meg: vajon mennyire általános, hogy az ember, ha lehetősége van rá, inkább balra kanyarodva közlekedik, vagyis az óramutató járásával ellenkezőleg szeret járni? Az eltolódást mind szabad téren, mind zárt helyeken tapasztalták, és nem volt abban se különbség, hogy a világ mely táján folytattak vizsgálatokat.

A kutatást még a covid-pandémia idején kezdték el a szakemberek, azzal a céllal, hogy felmérjék, hány ember tud egymástól biztonságos távolságot tartva mozogni egy teremben. A felmérésnek azonban egészen váratlan, mellékszálon futó eredménye is lett.

Kiderült, hogy az emberek szinte minden esetben az óramutató járásával ellenkező irányt választották járásuk irányaként.

Ez a furcsaság természetesen újabb kutatási témát adott: vajon mi állhat ezen globális szokás hátterében? A kutatók öt különböző kísérletet végeztek, önkéntesek bevonásával. Az volt az emberek (óvodástól felnőttekig) feladata, hogy zárt tereken és udvarokon, nyílt területeken szabadon sétáljanak, hol csoportosan, hol egymagukban. A mozgásról videók készültek, amelyeket azután elemeztek. Külön megvizsgálták a jobb- és a balkezesek mozgását is, s külön a spanyol és a japán önkénteseket.

Már az egyéni járásban is megmutatkozott ez az irányválasztás, a csoportok azonban, minél nagyobbak voltak, annál erősebben hajlottak a balra kanyarodó mozgásra. Olyan volt ez, mintha az egyéni preferenciák összeadódtak volna. Még ha nem is akart minden egyes csoporttag az óramutató járásával ellenkezőleg sétálni, a csoport diktálta közös mozgás miatt mégis felvette ezt az irányt.

Mivel ez a preferencia mindkét országban egyértelműen fennállt, ezért a kulturális hatásokat a kutatók ki tudták zárni. A kísérletekkel azt is kizárták, hogy e mozgás amiatt alakul ki, ahogy az akadályokat kikerülik az emberek járás közben. Mivel a zárt vagy nyílt területtől se függött a hatás, ezért a környezet szerepét is kizárhatták.

A kutatók a balra kanyarodó mozgás okát nem tudták feltárni, de számos tényezőt kizárhattak. Érdekes felvetés, hogy e mozgásforma valamilyen általánosabb biológiai tényezőhöz kötődhet, ami nemcsak az emberre, de az állatvilágra is érvényes lehet. Bár meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre az állatok által kedvelt mozgásirányról, például hangyáknál már tapasztaltak hasonlót, de még halrajok mozgása esetében is van kedvelt irány. A mostani, emberi eredmények számos újabb vizsgálathoz adnak kiindulási pontot és segítséget.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy valamiféle idegi, érzékszervi-egyensúlyi ok állhat a háttérben, és ezt gondosan tervezett virtuális valóság alapú kísérletekkel lehet megvizsgálni. Azt is hozzátették, hogy a felfedezett preferenciát muszáj tovább kutatni, komplexebb helyzetekben is, mivel például arra is hatása lehet, hogy mennyire működik hatékonyan egy menekülési útvonal vészhelyzetben.