A holtak birodalmába vezető átjárót őriz ez a sír

4 fotó

Egy befolyásos ókori egyiptomi hivatalnok több mint 4000 éves nyughelyét tárták fel a szakkarai nekropoliszban – számol be az IFLScience. A sír különlegessége a mintegy száz temetkezési szobrocska mellett egy olyan álajtó, amely az élők és a holtak világa közötti jelképes átjáróként szolgált.

A Kairótól mintegy 40 kilométerre délnyugatra fekvő Szakkarában végzett ásatások során előkerült sír az Óbirodalom idejéből, nagyjából 4700–4200 évvel ezelőttről származik. A hieroglifák alapján a sír egy Szekhentju-Ptah nevű, magas rangú tisztviselőhöz tartozott, aki számos fontos tisztséget töltött be – királyi kamarás, a királyi építkezések felügyelője, a királyi iratok felügyelője, Maat istennő papja és az írnokok felügyelője is volt.

A sírban több mint száz szobrocskát találtak, amelyek a túlvilágon végzendő munkák ellátását voltak hivatottak biztosítani az elhunyt számára. Előkerült három, eredeti állapotában lezárt kőszarkofág, továbbá egy fából készült sólyomszobor, kerámiák és számos egyéb tárgy is.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Átjáró a halottak birodalmába

A legérdekesebb felfedezés talán a sír álajtaja, amely előtt egy áldozati asztalt, egy áldozati korongot és egy tisztítómedencét is megtaláltak. Az álajtó nem valódi bejárat volt, és nem is elsősorban a sírrablókat volt hivatott megtéveszteni: az ókori egyiptomiak hite szerint szimbolikus kaput képzett az élők és a holtak világa között, amelyen keresztül az elhunyt szelleme kapcsolatba léphetett az élők világával.

Szakkara az ókori Egyiptom egyik legfontosabb temetkezési helye, itt található több királyi piramis és piramisrom, köztük Dzsószer lépcsős piramisa, Egyiptom legkorábbi ismert piramisa. A nekropoliszban az ókori egyiptomi történelem szinte minden korszakából kerültek elő emlékek a királyi síroktól és templomoktól a magánsírokon és állattemetőkön át egészen egy kolostorig.

„Gíza építészetileg és történelmileg szűkebb: lényegében a IV. dinasztia piramismezője. Szakkarában ezzel szemben piramisok, templomok, magánsírok, egy föld alatti állatnekropolisz és egy kolostor is található, amelyek az ókori Egyiptom történetének csaknem teljes hosszát felölelik” – mondta Magdi Saker, az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium kutatója.

Bár a lelőhelyet már a 19. század közepe óta kutatják, Szakkara máig rendszeresen szolgál új régészeti felfedezésekkel. Egyiptom ezért az utóbbi időben a terület turisztikai fejlesztésére is nagyobb hangsúlyt helyez, hogy a Gízai-fennsíkhoz hasonlóan jelentős úti céllá váljon.