Elkészült az univerzum legnagyobb kétdimenziós térképe

Új, minden eddiginél részletesebb térkép készült a megfigyelhető univerzumról – számol be az IFLScience. A térkép a Dark Energy Spectroscopic Instrument (DESI) Legacy Imaging Surveys 13 évnyi megfigyeléseit egyesítve csaknem 4 milliárd égitestet mutat be. A hatalmas adatbázist elsősorban a sötét anyag és a sötét energia kutatására hozták létre, de bárki böngészheti az interneten.

A térkép elképesztő mennyiségű adatot tartalmaz: 5,6 billió képpontból áll, amelyek 263 407 teleszkópos megfigyelésből származnak. A felvételek a viszonylag közeli aszteroidáktól egészen a több milliárd fényévnyire található galaxisokig és fekete lyukakig megannyi objektumot rögzítenek.

A felmérés nem csupán képekből áll. A kutatók 21 millió csillag és 48 millió galaxis színképét is meghatározták, a vöröseltolódásoknak köszönhetően pedig ezek háromdimenziós elhelyezkedését is meg lehet vizsgálni. A szakértők szerint a projekt a világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképének elkészítéséhez is hozzájárulhat.

Távoli galaxisokat vizsgálnak

A felvételek az égbolt mintegy 75 százalékát fedik le. A hiányzó rész főként a Tejútrendszer síkjába esik, ahol a csillagok sűrűsége és a csillagközi por miatt sokkal nehezebb megfigyelni a távoli galaxisokat.

„Mivel a csapatunkat elsősorban a kozmológiai kérdések vezérlik, halvány, távoli galaxisokat kell találnunk és tanulmányoznunk, amelyek a kozmikus idő nagy részét átfogják” – mondta Arjun Dey, a NOIRLab kutatója. Mint hozzátette, ezt megnehezíti a Tejútrendszer korongja, ezért elsősorban arra merőleges irányokban vizsgálják az eget.

A térképen szereplő objektumok többsége csillag, de a kutatás valódi célpontjai a távoli galaxisok. Ezek segítségével a kutatók azt vizsgálhatják, hogyan változott a világegyetem tágulása az elmúlt mintegy 11–12 milliárd évben. A DESI egyik legfontosabb célja annak feltárása, hogy miként viselkedik a sötét energia, amelyről úgy gondoljuk, hogy szerepet játszhat a világegyetem tágulásának gyorsulásában.

Szupernóva-vadászatra fel!

A projekt már korábbi adataival is komoly hatást gyakorolt a csillagászatra: a 2023-ban közzétett előzetes adatokat több mint 1800 lektorált tudományos tanulmányban használták fel. A legújabb adatok már olyan eredményeket is alátámasztanak, amelyek szerint a sötét energia hatása és a kozmikus gyorsulás az eddig gondoltnál összetettebb lehet.

A hatalmas adatállományt bárki felfedezheti a Legacy Survey Sky Viewer segítségével: rá lehet közelíteni különböző térségekre, meg lehet keresni egy-egy objektumot, és akár ritka jelenségekre, például gravitációs lencsékre vagy szupernóvákra is vadászni lehet.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

„Az égboltfelmérés az aktuális csillagászati kutatások szerves részévé vált” – mondta David Schlegel, a Lawrence Berkeley National Laboratory munkatársa. A szakértő szerint a csillagászok ma gyakran már egy új objektum vizsgálatának legelején megnyitják a Legacy Imaging Viewer felületét, hogy megnézzék, pontosan mit látnak.

A következő években még nagyobb és részletesebb felmérések készülhetnek, többek között a Vera C. Rubin Obszervatórium és a Nancy Grace Roman-űrtávcső segítségével. A DESI térképe azonban akkor is fontos marad: az új műszerek eredményeinek összehasonlítása a mostani adatokkal segíthet megérteni, hogyan és mit mérnek pontosan az egyes teleszkópok.