Barlangi ember
Adamkó Péter barlangkutató és barlangi mentő, országos riasztásvezető; vagy hatezer telefonban szerepel a száma. Ha jön a riasztás, mozgósítja a kollégákat, mentő-, tűzoltó- vagy rendőrautót rendel, aztán kék fény, sziréna, száznegyvenes tempó – irány a barlang, esetleg Dobogókő vagy a Rám-szakadék, ahol menteni kell. Több mint kétszázan vannak, akik neki köszönhetik, hogy élnek; három alkalommal kapott életmentő érdemérmet.
Hogyan szeretett bele a barlangokba?
Tizennégy éves koromban, mint minden kamasz, kalandra vágytam, és a véletlen összehozott egy barlangásszal. Ráadásul épp akkoriban barlangászatról szóló könyveket is kaptam a nagymamámtól. Aztán elkeveredtem egy kutatótáborba Jósvafőre, később tagja lettem a Műszaki Egyetem barlangászcsoportjának. Minden időmet barlangokban töltöttem, sokat jártunk a Ferenchegyi-, a Mátyás-hegyi-barlangba, a Rám-szakadékba, a Pilisbe. Középiskola után Jósvafőn dolgoztam a kutatóállomáson, közben levelezőként elvégeztem a geológiai technikumot.
Hogyan kezdődött a barangkutatás?
Kimentünk Erdélybe, ott ismerkedtem meg Bagaméri Bélával, a Szelek barlangjának felfedezőjével. Az már igazi barlangkutatás volt: csodabarlangokat fedeztünk fel százával. Egyik következő utunkon találtunk rá a Pobráz-zsombolyra, Románia akkor ismert legmélyebb barlangjára. Életveszélyes kaland volt, csak ketten jutottunk le a barlang fenekére, közben zuhogott mellettünk a víz. Emberfejnyi kövek potyogtak, ha egy eltalál, végem, de akár egy kisebb sérülés elég lett volna, hogy ne tudjak visszakeveredni. Hál istennek, megúsztam.
Volt még része hasonló veszedelmekben?
Egyszer a barátommal lementünk Magyarország legmagasabban nyíló barlangjába, és ránk omlott az egész. Másfél órás küszködés árán szabadultunk ki. Egy másik alkalommal, a Vass Imre-barlangban jó tíz métert zuhantam; szerencsére agyagdombra estem, nem lett bajom.
Felfedezések terén is élen jár.
Mi találtuk meg Magyarország legmélyebb barlangját, a József-hegyi-barlangban ráleltünk a világ legnagyobb hévizes kristálytermére. Erdélyi Györggyel pedig feltártuk a világ legnagyobb víz alatti hévizes barlangtermét; ebből világszenzáció lett, a bbc vezető hírként hozta.
Barlangi mentőként mi volt a legkülönösebb esete?
2002-ben Bódvarákón egy búvár eltévedt a víz alatt, fölúszott egy keskeny hasadékon, és már nem tudott visszajutni. Óriási szerencséjére a hasadék tetején nyílt egy fülke, abban kapott némi levegőt. Három napba telt, mire megtaláltuk, újabb három nap kellett, mire aknát vájtunk a fülkéig, hogy kihozzuk. Az orvosok szerint már csak órái voltak hátra. Kétszázan dolgoztunk megállás nélkül, a világon először nekünk sikerült ilyen vészhelyzetből kimenekíteni a bajbajutottat.
Írta Egyed László
Fényképezte Sárosi Zoltán
Tudásmentő
A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa a természettel szoros kapcsolatban élők apáról fiúra hagyományozott ökológiai tudását vizsgálja a néprajztudomány eszközeivel.
Lépéselőnyben
Még csak harmincéves, de tizenöt évesen már díjakat nyert, ma az egyik legtehetségesebb természetfotósként tartják számon – nem csak nálunk, a világban is. Itthon eddig ötször volt Az Év Természetfotósa, legutóbb éppen tavaly novemberben.
Hajdú D. András
Hajdú D. András
A klíma búvára
A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének főmunkatársa. A klímaváltozást kutatja – olykor igazán extrém körülmények között.
Csontról csontra
Ősi Attila paleontológus, a bakonyi dinoszauruszmaradványok felfedezője, az Iharkúton tizennegyedik éve szervezett Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíciók vezetője.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
