Jól koordinált állati társadalmak

Sok száz vagy sok ezer egyed hangolja össze tökéletesen olykor igen gyors mozgásait. Egyes csoportokban olyan erős az összetartás, hogy régebben azt hitték, tagjaik talán valamiféle telepátia segítségével adnak és kapnak utasításokat a raj alakjának vagy haladási irányának megváltoztatásakor.

Amint azonban a Princeton Egyetem biológusa, Iain Couzin kutatásaiból kiderült, a kollektív viselkedésformákat tanúsító állatok rejtélyes összhangjában semmi természetfeletti sincs.
Couzin azt is kimutatta, hogy a különböző fajok hasonló elvek alapján alkotnak csoportokat. A leginkább talán a sáskarajokkal foglalkozó kutatásairól ismert szakember újszerű módszerekkel tanulmányozza az állatok kollektív mozgását.
Iain Couzin 2007-ben lett a Princeton Egyetem munkatársa. Korábban az Oxfordi Egyetemen dolgozott, a Brit Tudományos Akadémia ösztöndíjával támogatott kutatóként. PhD fokozatát a Bath-i Egyetemen biológiából szerezte Kutatásainak fő célja azon alapelvek megismerése, amelyek az evolúció során létrejött kollektív viselkedésformák mögött állnak, ezért az agydaganatoktól kezdve a rovar- és halrajokon át egészen az emberi tömegekig igen sokféle biológiai rendszert tanulmányoz. Bekerült a legfontosabb biológiai tárgyú tudományos cikkeket publikáló kutatók „Faculty of 1000” rangsorába, 2012-ben pedig a National Geographic kutatási ösztöndíját is megkapta.

Couzin megállapította, hogy egy állatcsoportban – legyen bár szó halakról vagy emberekről – a tagoknak csupán egy csekély hányada képes megszabni az egész csoport mozgását. Embereken végzett vizsgálataiból kiderült, hogy a „tájékozott vezetőknek” – vagyis a célt ismerő személyeknek – a központ illetve a periféria közelében való elhelyezkedése felgyorsítja és pontosabbá teszi a csoport cél felé való haladását. Várhatóan a közeljövőben jelenik meg legújabb munkája, amely a tájékozatlan követők szerepével foglalkozik.

Forrás: ng.24.hu