A felhők mozgása is hatással van az ózonréteg alakulására?
Az európai tudósok figyelme a nagy magasságban lévő, sarki felhők felé fordult, elképzelhető ugyanis, hogy ezek keletkezése, mozgása is befolyásolja az ózonréteg helyzetét.
A légköri ózonréteg folyamatos elvékonyodásának okait és várható következményeit az Európai Bizottság támogatásával is kutatják a tudósok. A projekt egyik fontos feladata annak feltérképezése, hogy az ózonréteg zsugorodása milyen következményekkel jár Európa lakosságának egészségére.
Műholddal vizsgálják
Az úgynevezett Mapscore projekt részvevői a magaslati sarki felhőknek az ózonréteg elvékonyodásában játszott szerepét kutatják. Az Európai Űrügynökség (ESA) Envisat nevű környezetvizsgáló műholdjának segítségével a kutatóknak először nyílt alkalmuk arra, hogy feltérképezzék a magaslati sarki felhők pontos földrajzi helyét. Ezek az információk segítik a felhők kialakulását és hatását leíró modell elkészítését, ami rendkívül lényeges annak megítélése szempontjából, hogy a következő években mennyi ózon vész el a Föld légköréből.
Évente 6 százalék a csökkenés
A Mapscore eredményeit a bizottság szélesebb körű ózonkutatásaiban hasznosítják majd: a Vintersol célja megoldást találni a közepes magasságban észlelhető ózonveszteség mérésére, az okok felderítésére és az ózonszint felbecsülésére.
Európa fölött évtizedenként hat százalékkal csökken a sztratoszférában mért ózon mennyisége, így fokozatosan növekszik a föld felszínére jutó ultraibolya-sugarak mennyisége. A Mapscore projektből származó információk segítenek a jövőbeli trend felismerésében, s abban is, hogy felbecsülhetők legyenek az európai lakosság egészségügyi kockázatai.
Szinte teljesen szabályos kör alakú erdő nő egy vulkán körül
Az új-zélandi vulkán körül található erdő formája nem a véletlen műve.
Romlik a tavak jégminősége a klímaváltozással
A tavi jég sok helyen a téli sportok szerelmesei vagy épp a közlekedők számára jelent fontos helyszínt.
Különös, zebracsíkos követ talált a Perseverance marsjáró
A Perseverance rover már nagyjából egy hónapja mászik felfelé a Jezero-kráter pereme felé, hogy ősi köveket keressen.
Újabb galaxisrandevút örökített meg a James Webb-űrteleszkóp
Egy 450 millió fényévre lévő elliptikus és egy spirálgalaxis találkozását, ami több százmillió éve történt, az űrteleszkóp infravörös tartományban örökítette meg.
A hófehér homokdűnék birodalmában jártunk
Mint egy délibáb, úgy csillogtak a hófehér dűnék, melyhez bámulatos panorámát nyújtott a bárányfelhőkkel tarkított kék égbolt, háttérben pedig a csipkés hegycsúcsok. Akár egy tökéletesen megkomponált festmény.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
