Mégsem voltak óceánok a Marson?

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA mérőberendezései és kamerái képtelenek voltak arra, hogy bizonyítékot gyűjtsenek a „marsi élet”, illetve „Waterworld”, vízi világ létezéséről. A mikrobiológiai szintű élet megjelenése sem volt igazolható, vagyis továbbra is inkább az a valószínűbb, hogy a Mars hideg, fagyos bolygó volt, és mai képe a korábbi állapotokat is jól tükrözi. Minderről a Science című tudományos folyóirat legújabb számában számoltak be a kutatók.

A tudósok elsősorban olyan karbonátokra, olyan ásványokra vadásznak, mint például a mészkő, amelyek a víz létezését igazolhatnák a Mars felszínén. Mindez a Mars Global Surveyor (MGS) műhold felvételeinek és méréseinek alapján valószínűsíthető. Az MGS orbitális pályán kering a bolygó körül, és most végre nagyon sok elemezhető adatot is közölt a közeli égitestről.

A karbonátoknak csak nyomait találta azonban a műhold, méghozzá abban a porban, amely sokkal inkább a légkörből, mint a hatalmas óceánokból maradt vissza, illetve rakódott le. „Nem találtunk a doveri fehér sziklákhoz hasonló képződményeket” – mondta kissé malíciózusan a BBC-nek Dr. Joshua Bandfield geológus, az Arizonai Állami Egyetem kutatója, aki az égitestek földtanával foglalkozik. A Mars Global Surveyor egyébként infravörös spektrométerrel elemezte a bolygó felszínét, s a negatív eredmény sokakat arról győzött meg, hogy az égitesten soha nem is létezett élet.

Mások ennek ellenére azt az álláspontot képviselik, hogy a Mars mintegy 4, 5 milliárd éves történetében voltak melegebb és nedvesebb időszakok. Egyes geológiai képződmények pedig egyenes azt sugallják, hogy egykor volt a Marson víz. (Vízmosásokra, folyóvölgyekre utaló jeleket mutatott be nemrégiben a Magyar Televízióban a Mindentudás Egyetemén Almár Iván professzor is, amikor a vörös bolygó felszínéről beszélt.)

Ha azonban a Marson óceánok is léteztek volna, akkor bizonyos jeleket ezek is hátrahagytak volna, olyanokat, mint amilyenek a Földön található kiterjedt karbonátrétegek.