Columbia-katasztrófa: a NASA változásokat ígér

A CAIB (Columbia Accident Investigation Board) nevű vizsgálóbizottság jelentését magyar idő szerint kedd este hozták nyilvánosságra Washingtonban. A dokumentum megállapítja, hogy a NASA belső kultúrájából fakadó hibák és technikai problémák egyaránt közrejátszottak a Columbia felrobbanásában és az űrrepülőgépen tartózkodó hét asztronauta halálában – írja a BBC. A katasztrófát ugyanis nem kizárólag az okozta, hogy megsérült a gép hővédő pajzsa, hanem az is, hogy a NASA szervezeti problémái nem tették lehetővé a hiba korrigálását. Elképzelhető lett volna ugyanis például az Atlantis űrrepülőgép fellövése, az, hogy a Columbia asztronautáit ezzel a tartalék űrsiklóval hozzák vissza a Földre.

Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a vizsgálóbizottság kimondta: a jelenleg használatos amerikai űrrepülőgépek nem tekinthetők veszélyesnek önmagukban, hiszen emberi mulasztások is hozzájárultak a tragédiához. Ugyanakkor a független testület szerint rövid időn belül változtatásokat kell végrehajtani az amerikai űrprogramban ahhoz, hogy folytatni lehessen a siklók felbocsátását. Amennyiben a tartósan és szisztematikusan előforduló hibákat nem javítják ki a NASA-nál, megvan az esély az újabb balesetre – hangsúlyozza a rendkívül kritikus hangvételű jelentés.

Mi történt februárban?

A Columbia a tizenhat napos kutatási program befejezése után, február elsején robbant fel Texas felett, amikor már a Föld légkörében haladt, leszálláshoz készülve. A katasztrófa körülményeit vizsgáló független bizottság rendkívül kemény bírálatokat megfogalmazó jelentésében egyebek között megállapította, hogy az űrsikló felszállásakor a külső üzemanyagtartály szigetelésének egy levált darabja nekiütközött a Columbia baloldali szárnyának, és olyan súlyosan megsértette annak hővédő pajzsát, hogy azon egy 40 centiméteres lyuk keletkezett. A Föld sűrű légkörébe való visszatéréskor a lyukon keresztül forró gáz, illetve levegő áramlott be az űrsikló szárnyának belsejébe, szétégette annak szerkezetét, és ez okozta a katasztrófát – írja az MTI.

A szigetelődarab leválása a felszállás után 81 másodperccel történt, amit az indításkor készített felvételeken is láttak a szakemberek, de nem tartották súlyosnak az esetet. Mindezt a vizsgálati jelentés durva hibának minősítette, mint ahogy élesen elmarasztalta a hivatalt a biztonsági rendszer alapvető hiányosságaiért. Rámutatott, hogy a hivatal nem rendelkezik hatékony ellenőrző mechanizmusokkal, és a biztonsági készültség alapvető megerősítésére szólított fel.

Zavar a NASA-nál

A vizsgálat ugyanakkor rávilágított a NASA súlyos szervezeti, illetve működési hiányosságaira, egyebek között arra a kommunikációs zűrzavarra, amely megakadályozta rendkívül fontos információk továbbítását, noha ezek már előzetesen figyelmeztettek a rendkívüli kockázatokra. A jelentés rámutatott: az említett kommunikációs zavarok, egyebek között páratlanul fontos e-mail-üzenetek elakadása a középszintű menedzserek, a mérnökök, illetve a NASA vezetői, sőt a hivatal és a védelmi minisztérium között nagy mértékben hozzájárultak a történtekhez. Egyes e-mailek például a felbocsátás előtt, továbbiak pedig közvetlenül a Föld sűrű légkörébe való visszatérést megelőzően figyelmeztettek a katasztrófa lehetőségére, az üzeneteknek azonban egyszerűen nyoma veszett – írja az MTI.

A 13 tagú bizottság, amelynek vezetője Harold Gehman nyugalmazott tengernagy volt, ezen túlmenően összesen 29 ajánlást fogalmazott meg annak érdekében, hogy az űrsikló-program folytatásakor elkerülhetők legyenek a Columbia szerencsétlenségéhez hasonló katasztrófák. A bizottság egyebek között azt ajánlotta a NASA-nak, hogy tegyen lépéseket a központi üzemanyagtartály szigetelésének védelmére, és helyezzen el kamerákat az űrsiklón és a földön a felszállás megfigyelésére. Egyben felhívta a Pentagon figyelmét, hogy az űrben keringő űrsiklót kövesse katonai felderítő műholdjaival, hogy felfedezzék az esetleges külső hibákat, sérüléseket. A BBC szerint erre egyes NASA-vezetők már a Columbia orbitális pályán tartózkodása idején is javaslatot tettek, ám semmi sem történt az ügyben. A bizottság nem véletlenül indítványozta most azt is, hogy a jövőben az űrhajósok léphessenek ki az űrbe az űrsikló hőpajzsának megvizsgálása végett.

A hibák okai

A BBC felidézi, hogy a NASA vezetői nem véletlenül tekintettek el az alaposabb vizsgálatoktól, pedig nyolc esetben is elvégezhették volna az alaposabb értékelést, amíg a Columbia az űrben tartózkodott: korábban már tapasztaltak hasonló hibákat, vagyis lyukakat a hővédő pajzson, ám akkor ennek nem volt ilyen súlyos következménye. Intő jelek és katasztrófák már előzőleg is akadtak, hiszen a Columbia tragédiája a második amerikai űrrepülőgép-szerencsétlenség volt: 1986-ban a Challenger felszállás közben robbant fel, hét űrhajóssal a fedélzetén. Három évvel ezelőtt az Atlantis amerikai űrrepülőgép is csaknem hasonló sorsra jutott, amikor forró gáz égetett rést a bal szárnyán.

Az űrrepülőgép-program indulása előtti legnagyobb amerikai űrkutatási katasztrófa 1967-ben következett be, amikor az Apollo 1 űrhajó a kilövőállomáson lobbant lángra. A CAIB mostani jelentése egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy a Challenger 1986-os katasztrófája óta a NASA biztonsághoz való hozzáállása nem sokat javult. John Barry tábornok, a CAIB egyik tagja mindezt így fogalmazta meg: a NASA-nak egymással ellentétes célokat kell követnie – költségtakarékosan, határidőre és biztonságosan kell teljesítenie küldetését, minthogy azonban az űrhivatal működése kezd a lehetséges végső határokhoz közelíteni, a biztonság szempontjai háttérbe szorultak. Így például 1993 és 2002 között a NASA költségvetését 13 százalékkal csökkentették, ha a vásárlóerőt is figyelembe veszik, és tízezer embert elbocsátottak el az űrkutatási hivatalból.

A NASA főigazgatója elismerte a felelősséget

A Columbia katasztrófáját követően azonnal leállították az űrsikló-program folytatását. Sean O’Keefe, a NASA főigazgatója elismerte a hivatal egyértelmű felelősségét. Utalt arra, hogy a program felújítására legkorábban jövő év márciusában vagy áprilisában kerülhet sor, de csakis akkor, ha már levonták a megfelelő tanulságokat a Columbia katasztrófájáról szóló jelentésből. A főigazgató ígéretet tett arra, hogy kivétel nélkül figyelembe veszik a bizottság által megfogalmazott ajánlásokat.