Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Föld

Columbia-katasztrófa: a NASA változásokat ígér

2003.08.27.Admin
National Geographic Magyarország

Elmarasztalta a NASA-t, az amerikai űrkutatási hivatalt az a független vizsgálóbizottság, amelynek feladata volt, hogy elemezze a Columbia űrsikló idén február elsején bekövetkezett katasztrófájának okait. A NASA elismerte a felelősségét a tragédia miatt.

A CAIB (Columbia Accident Investigation Board) nevű vizsgálóbizottság jelentését magyar idő szerint kedd este hozták nyilvánosságra Washingtonban. A dokumentum megállapítja, hogy a NASA belső kultúrájából fakadó hibák és technikai problémák egyaránt közrejátszottak a Columbia felrobbanásában és az űrrepülőgépen tartózkodó hét asztronauta halálában – írja a BBC. A katasztrófát ugyanis nem kizárólag az okozta, hogy megsérült a gép hővédő pajzsa, hanem az is, hogy a NASA szervezeti problémái nem tették lehetővé a hiba korrigálását. Elképzelhető lett volna ugyanis például az Atlantis űrrepülőgép fellövése, az, hogy a Columbia asztronautáit ezzel a tartalék űrsiklóval hozzák vissza a Földre.

Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a vizsgálóbizottság kimondta: a jelenleg használatos amerikai űrrepülőgépek nem tekinthetők veszélyesnek önmagukban, hiszen emberi mulasztások is hozzájárultak a tragédiához. Ugyanakkor a független testület szerint rövid időn belül változtatásokat kell végrehajtani az amerikai űrprogramban ahhoz, hogy folytatni lehessen a siklók felbocsátását. Amennyiben a tartósan és szisztematikusan előforduló hibákat nem javítják ki a NASA-nál, megvan az esély az újabb balesetre – hangsúlyozza a rendkívül kritikus hangvételű jelentés.

Mi történt februárban?

A Columbia a tizenhat napos kutatási program befejezése után, február elsején robbant fel Texas felett, amikor már a Föld légkörében haladt, leszálláshoz készülve. A katasztrófa körülményeit vizsgáló független bizottság rendkívül kemény bírálatokat megfogalmazó jelentésében egyebek között megállapította, hogy az űrsikló felszállásakor a külső üzemanyagtartály szigetelésének egy levált darabja nekiütközött a Columbia baloldali szárnyának, és olyan súlyosan megsértette annak hővédő pajzsát, hogy azon egy 40 centiméteres lyuk keletkezett. A Föld sűrű légkörébe való visszatéréskor a lyukon keresztül forró gáz, illetve levegő áramlott be az űrsikló szárnyának belsejébe, szétégette annak szerkezetét, és ez okozta a katasztrófát – írja az MTI.

A szigetelődarab leválása a felszállás után 81 másodperccel történt, amit az indításkor készített felvételeken is láttak a szakemberek, de nem tartották súlyosnak az esetet. Mindezt a vizsgálati jelentés durva hibának minősítette, mint ahogy élesen elmarasztalta a hivatalt a biztonsági rendszer alapvető hiányosságaiért. Rámutatott, hogy a hivatal nem rendelkezik hatékony ellenőrző mechanizmusokkal, és a biztonsági készültség alapvető megerősítésére szólított fel.

Zavar a NASA-nál

A vizsgálat ugyanakkor rávilágított a NASA súlyos szervezeti, illetve működési hiányosságaira, egyebek között arra a kommunikációs zűrzavarra, amely megakadályozta rendkívül fontos információk továbbítását, noha ezek már előzetesen figyelmeztettek a rendkívüli kockázatokra. A jelentés rámutatott: az említett kommunikációs zavarok, egyebek között páratlanul fontos e-mail-üzenetek elakadása a középszintű menedzserek, a mérnökök, illetve a NASA vezetői, sőt a hivatal és a védelmi minisztérium között nagy mértékben hozzájárultak a történtekhez. Egyes e-mailek például a felbocsátás előtt, továbbiak pedig közvetlenül a Föld sűrű légkörébe való visszatérést megelőzően figyelmeztettek a katasztrófa lehetőségére, az üzeneteknek azonban egyszerűen nyoma veszett – írja az MTI.

A 13 tagú bizottság, amelynek vezetője Harold Gehman nyugalmazott tengernagy volt, ezen túlmenően összesen 29 ajánlást fogalmazott meg annak érdekében, hogy az űrsikló-program folytatásakor elkerülhetők legyenek a Columbia szerencsétlenségéhez hasonló katasztrófák. A bizottság egyebek között azt ajánlotta a NASA-nak, hogy tegyen lépéseket a központi üzemanyagtartály szigetelésének védelmére, és helyezzen el kamerákat az űrsiklón és a földön a felszállás megfigyelésére. Egyben felhívta a Pentagon figyelmét, hogy az űrben keringő űrsiklót kövesse katonai felderítő műholdjaival, hogy felfedezzék az esetleges külső hibákat, sérüléseket. A BBC szerint erre egyes NASA-vezetők már a Columbia orbitális pályán tartózkodása idején is javaslatot tettek, ám semmi sem történt az ügyben. A bizottság nem véletlenül indítványozta most azt is, hogy a jövőben az űrhajósok léphessenek ki az űrbe az űrsikló hőpajzsának megvizsgálása végett.

A hibák okai

A BBC felidézi, hogy a NASA vezetői nem véletlenül tekintettek el az alaposabb vizsgálatoktól, pedig nyolc esetben is elvégezhették volna az alaposabb értékelést, amíg a Columbia az űrben tartózkodott: korábban már tapasztaltak hasonló hibákat, vagyis lyukakat a hővédő pajzson, ám akkor ennek nem volt ilyen súlyos következménye. Intő jelek és katasztrófák már előzőleg is akadtak, hiszen a Columbia tragédiája a második amerikai űrrepülőgép-szerencsétlenség volt: 1986-ban a Challenger felszállás közben robbant fel, hét űrhajóssal a fedélzetén. Három évvel ezelőtt az Atlantis amerikai űrrepülőgép is csaknem hasonló sorsra jutott, amikor forró gáz égetett rést a bal szárnyán.

Az űrrepülőgép-program indulása előtti legnagyobb amerikai űrkutatási katasztrófa 1967-ben következett be, amikor az Apollo 1 űrhajó a kilövőállomáson lobbant lángra. A CAIB mostani jelentése egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy a Challenger 1986-os katasztrófája óta a NASA biztonsághoz való hozzáállása nem sokat javult. John Barry tábornok, a CAIB egyik tagja mindezt így fogalmazta meg: a NASA-nak egymással ellentétes célokat kell követnie – költségtakarékosan, határidőre és biztonságosan kell teljesítenie küldetését, minthogy azonban az űrhivatal működése kezd a lehetséges végső határokhoz közelíteni, a biztonság szempontjai háttérbe szorultak. Így például 1993 és 2002 között a NASA költségvetését 13 százalékkal csökkentették, ha a vásárlóerőt is figyelembe veszik, és tízezer embert elbocsátottak el az űrkutatási hivatalból.

A NASA főigazgatója elismerte a felelősséget

A Columbia katasztrófáját követően azonnal leállították az űrsikló-program folytatását. Sean O’Keefe, a NASA főigazgatója elismerte a hivatal egyértelmű felelősségét. Utalt arra, hogy a program felújítására legkorábban jövő év márciusában vagy áprilisában kerülhet sor, de csakis akkor, ha már levonták a megfelelő tanulságokat a Columbia katasztrófájáról szóló jelentésből. A főigazgató ígéretet tett arra, hogy kivétel nélkül figyelembe veszik a bizottság által megfogalmazott ajánlásokat.

Hozzászólások

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Elkerülte az összeütközést két egymáshoz közel került űrszemét - közölte a LeoLabs, a Föld körüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég.

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Roncstelepről megmentett kerékpárok, padlások mélyéről kiguberált, poros szerkezetek, melyek egy elképesztő csapat keze alatt különleges eszközök formájában kezdenek nem mindennapi új életet.

Tájidegen állat- és növényfajok terjedése

Tájidegen állat- és növényfajok terjedése

Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.

Faültetés az ország jelenleg működő legnagyobb napelemparkjában

Faültetés az ország jelenleg működő legnagyobb napelemparkjában

Példa nélküli együttműködést valósított meg a 10 millió Fa Alapítvány és a MET Kabai Solar Park csapata.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket