Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Föld

A Mars éjszakája – csak előbukkant a felhők közül!

2003.08.28.Admin
National Geographic Magyarország

A felhős ég dacára több százan gyűltek össze szerda éjjel a Polaris Csillagvizsgálóban Marsot nézni. A lelkes érdeklődők hangos morajlással konstatálták, ha a vörös bolygó néhány percre kivillantotta magát a felhők közül. Tekintse meg képgalériánkat! >>     

Augusztus 27-én a Mars mindössze 55 758 006 kilométerre járt bolygónktól, ami 25, 11 ívmásodperces átmérővel párosult – ez az utóbbi 60 ezer évben a legnagyobb marsközelség, amihez hasonló 2287-ig nem lesz.

A vörös bolygó távcsöves megfigyeléséhez kitünő optika, derült ég, nyugodt légkör lett volna szükséges. Ilyen feltételek mellett ugyanis a sötétebb-világosabb vöröses foltokon túl a fehér sarki jégsapkák is jól megfigyelhetők. Az optikával nem is volt semmi gond a Polaris Csillagvizsgálóban, ám az égbolt elég felhős volt. Így azonban a lelkes, nagyszámú érdeklődő azt is hangos üdvrivalgással konstatálta, ha a Mars néhány percre kivillantotta magát a felhők közül.

Egy kis Mars(föld)rajz

A felhők vonulására való várakozást a Magyar Csillagász Egyesület ismertterjesztő célra használta fel: a fellelkesült Mars-nézőket információgazdag, gyönyörű felvételekkel illusztrált előadásokkal vezették be a legfrissebb Mars-kutatások eredményeibe.

Keresztúri Ákos Mars(föld)rajzot tartott: előadásából megtudhattuk, hogy a Földnél jóval kisebb égitest felszíne leginkább sivatagra emlékeztet, a déli féltekén idős felföldeket, északon pedig 2-4 kilométerrel mélyebb, vékonyabb kérgű síkságokat találunk.

A Mars vulkánjai nem lemezhatárok mentén csoportosulnak, mint a földi vulkánok. A bolygónak két nagy vulkáni hátsága van, amelyeken minden valószínűség szerint több milliárd évig folyt aktív vulkáni tevékenység, a legutóbbi lávafolyások azonban már 40-60 millió évesek. Mivel nincs aktív lemezmozgás a bolygón, a vulkánok nem is vándoroltak el az aktív területek fölül.

A bolygón nincs globális lemeztektonika, így gyűrt hegységei sincsenek. Legnagyobb magaslatai a vulkánokhoz kapcsolódnak, legnagyobb árokrendszere pedig a Mariner-völgy, amely a földi Kelet-Afrikai árokra emlékeztet, azonban inkább csak árok-kezdeménynek tekinthető, fejlődése a felnyílás elején megrekedt.

Hova tűnt a Mars folyékony vízkészlete?

A kutatók szerinta a bolygó tetemes kezdeti vízkészlettel rendelkezett. Ekkor még a vulkáni fűtés, a vastagabb őslégkör és a becsapódások miatt folyékony víz volt a felszínen, ami a déli felföldeken öszefüggő vízhálózatot, északon pedig egy hatalmas óceánt alakított ki. A vízhálózat nyomait, a kiszáradt folyómedreket számos űrszonda felvétel is alátámasztja.

Később a bolygó a Földénél kisebb tömege miatt hűlt, és aktivitása csökkent. Leállt a vasmagjában az a dinamóhatás, ami a globális mágneses teret fenntartotta, a Napból áramló napszél pedig elfújta légkörének egy részét. Ami a vízből megmaradt, az részben a felszín alá, a kőzetek repedéseibe fagyott, és ma is ott található.

A légkör ritkulásával gyengült az üvegházhatás és hűlt az éghajlat is – a bolygó átlaghőmérséklete mínusz 65 Celsius fok. A napi hőingás a 60 fokot is elérheti, nyáron délidőben alacsony szélességen akár plusz 20 Celsius fok is előfordulhat. Jelenleg egyébként a Mars déli féltekéjén van nyár.

Lehet-e élet a Marson?

Mivel a Mars légköre a kialakulása után néhány 100 millió évig a Földünkéhez hasonlított, ezért elképzelhető, hogy rajta is kialakult az élet. A tudomány jelenlegi állása szerint az első földi élőlények napfénytől és oxigéntől mentes környezetben, víz alatti vulkáni központok szomszédságában alakultak ki. Ilyen környezetek a Marson is voltak, ezért nem alaptalan a vörös bolygón egykori életnyomokat keresni.

Ha ma is van élet rajta, az valószínűleg a folyékony vízzel együtt a bolygó belseje felé húzódott. Az eddigi vizsgálatok azonban nem jártak sikerrel: a Viking-űrszondák biológiai kísérletei nem adtak egyértelmű eredményt, és a marsmeteoritok elemzése sem hozott eredményt.

Hamarosan sokkal többet tudhatunk a bolygóról

Kihasználva a bolygó közelségét négy űrszonda is elindult a Mars felé. Az elsőt még 1998-ban indította Japán. Üzemzavar miatt azonban nem sikerült a Mars felé venni az irányt, ezért a japánok úgy döntöttek, kivárnak: a Nozomi (Remény) nevű űrszondát olyan Nap körüli pályára állították, amelyen 2003 decemberében megérkezhet a bolygóhoz. A Nozomi elsődleges feladata a Mars mágneses terének tanulmányozása lesz.

Idén június 2-án a kazahsztáni Bajkonurból elindult Európa első bolygókutató űrszondája, a Mars Expressz, amely a Viking-programhoz hasonlóan egy keringő és egy leszálló egységből áll. A keringő egység a Mars talajalatti vízkészlete után kutat, műszerei körülbelül egykilométeres mélységig képesek mérni. A Mars Expressz leszálló egysége, a britek által épített Beagle-2 (Beagle-nek azt a hajót hívták, ahol Darwin kidolgozta szenzációs elméletét a fajok eredetéről) az élet jelei után kutat.

Ezenkívül két amarikai űrszonda – a Spirit (Szellem) és az Opportunity (Lehetőség) is elindult júniusban. Mindkét szonda tulajdonképpen egy-egy 150 kilós „kisautó”, melyek a tervek szerint naponta akár 100 métert megtéve kutatnak majd a víz egykori nyomai, az élet egykori lehetőségei után.

Szeptember végéig érdemes figyelni a Marsot

Aki lemaradt a tegnapi távcsöves nézésről, bepótolhatja minden kedden, csütörtökön és szombaton 20 és 23 óra között az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban. A Mars szeptember végéig pompás látványt ad. Szabad szemmel is könnyen meglelhető: a keleti égbolton a legfeltűnőbb, kissé vörösen csillogó pontot kell keresni.

Hozzászólások

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Elkerülte az összeütközést két egymáshoz közel került űrszemét - közölte a LeoLabs, a Föld körüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég.

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Roncstelepről megmentett kerékpárok, padlások mélyéről kiguberált, poros szerkezetek, melyek egy elképesztő csapat keze alatt különleges eszközök formájában kezdenek nem mindennapi új életet.

Tájidegen állat- és növényfajok terjedése

Tájidegen állat- és növényfajok terjedése

Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.

Faültetés az ország jelenleg működő legnagyobb napelemparkjában

Faültetés az ország jelenleg működő legnagyobb napelemparkjában

Példa nélküli együttműködést valósított meg a 10 millió Fa Alapítvány és a MET Kabai Solar Park csapata.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket