Magyar diákok egyedülálló aszteroida megfigyelése
Magyar középiskolásoknak először sikerült megpillantaniuk földközeli pályán haladó aszteroidát: a felfedezést az amatőr csillagászok egyszerű távcsővel, gépi segítség nélkül tették, ami igen ritkán fordul elő a csillagászi gyakorlatban.
A fiatalok egy, az égbolt figyelésére programozott automata számítógépes keresőrendszert előztek meg a felfedezéssel a horvátországi Visnjanban – számolt be róla az MTI-nek Korcsmáros Tamás a Kutató Diákok Országos Szövetségének ügyvezető elnöke.
Az augusztusi horvátországi csillagásztáboron résztvevő diákok az aszteroida pályáját egy mallorcai csillagászállomással együtt, két helyről tett megfigyelés alapján határozták meg.
Az aszteroidák a Naprendszerben keringő, néhány 10 méter és néhány száz kilométer között változó átmérőjű kisbolygók, számuk mintegy 40-50 ezer. A legtöbb közülük a Mars és a Jupiter közötti sávban található, ám gyakran kerülnek földközeli pályára is. A kisebb méretűek akár 100-400 ezer kilométerre is megközelíthetik bolygónkat, ami igen kis távolságnak számít.
Észlelésük rádió- és optikai távcsővel igen nehézkes, hisz többségük halvány. A 90-es évek óta működik több automata számítógépes rendszer, amelyek egyike az 1998 és 2001 között 657 földközeli és mintegy 100 ezer távolabbi aszteroidát észlelt.
A fiatalokat a Kutató Diákok Országos Szövetsége delegálta a nemzetközi táborba. A hét éve működő szövetség tehetséges magyar középiskolás diákoknak teremt lehetőséget a tudományos kutatásra. A különféle tudományterületeken működő mintegy ötezer tudós diákot hétszáz mentor – kutatók, akadémikusok, intézetvezetők – segíti a munkában; a fiatalok évente több tudományos konferencián ismertethetik kutatási eredményeiket, illetve hazai és külföldi táborokban vehetnek részt.
Romlik a tavak jégminősége a klímaváltozással
A tavi jég sok helyen a téli sportok szerelmesei vagy épp a közlekedők számára jelent fontos helyszínt.
Különös, zebracsíkos követ talált a Perseverance marsjáró
A Perseverance rover már nagyjából egy hónapja mászik felfelé a Jezero-kráter pereme felé, hogy ősi köveket keressen.
Újabb galaxisrandevút örökített meg a James Webb-űrteleszkóp
Egy 450 millió fényévre lévő elliptikus és egy spirálgalaxis találkozását, ami több százmillió éve történt, az űrteleszkóp infravörös tartományban örökítette meg.
A hófehér homokdűnék birodalmában jártunk
Mint egy délibáb, úgy csillogtak a hófehér dűnék, melyhez bámulatos panorámát nyújtott a bárányfelhőkkel tarkított kék égbolt, háttérben pedig a csipkés hegycsúcsok. Akár egy tökéletesen megkomponált festmény.
Lehet, hogy a Földnek is volt gyűrűje
Mintegy 466 millió évvel ezelőtt a Föld egy ideig a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűvel rendelkezhetett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
