Heves vita az ENSZ tanácskozáson – veszélyben a közép-ázsiai vízbázisok
Durva vitába torkollott egy 50 állam részvételével zajló, az ENSZ által szponzorált nemzetközi konferencia, amikor a közép-ázsiai térség problémáiról esett szó. A tanácskozás második napján ugyanis egymást sértegető hozzászólások hangzottak el, amikor a volt szovjet tagköztársaságok képviselői léptek a mikrofonhoz. Az egyenlőtlen eloszlású vízbázisok problémája ugyanis szembeállítja egymással a hegyvidéki országokat (Tadzsikisztánt és Kirgizisztánt) a laposabban fekvő Üzbegisztánnal, Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal. A hegyvidékek közül egyébként Kirgizisztánban húzódik a Tien-san, Tadzsikisztánban pedig a Pamír jelentős része, és a két ország határán, illetve Kirgizisztán déli részein vonul végig az Altáj hegység is.
Szakértők szerint a térség az instabilitás felé mozdult el politikailag is miután rendezetlenek olyan kérdések, mint a kiszáradóban lévő Aral-tó ügye. Az állóvíz felülete az utóbbi években drasztikusan csökkent, miután a nagyobb folyókból – a Szir-darjából és különösen a délebben húzódó Amu-darjából – túl sok vizet emelnek ki mezőgazdasági célokra a part menti országok. Így Kazahsztánban és Üzbegisztánban egy négyszázezer négyzetkilométeres (Magyarországnál négyszer nagyobb) terület vált „hulladéklerakóvá” – felszínre került ugyanis az eddig víz alatt lévő, a szovjet időkben erősen szennyezett tófenék jelentős része, és ezáltal hárommillió ember biztonságos lakhatása került veszélybe.