Pille-siker – ismét magyar műszer került a Nemzetközi Űrállomásra
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) vasárnap sikeresen dokkoló orosz Progressz teherszállító űrrakéta magyar gyártmányú műszert is magával vitt az ISS-re. A kozmikus sugárzás mérésére szolgáló, Pille nevet viselő berendezésből már több is készült, most a legkorszerűbb változata jutott el az űrbe.
Az ISS orosz labormoduljával most felbocsátott Pille a személyi dozimetriai szolgálati rendszer része lesz. Folyamatosan mérik majd vele az űrhajósok személyes sugárterhelését, illetve az űrállomás egyes pontjain a dózis-értékeket. Közvetlenül csatlakoztatják az űrállomás orosz adatgyűjtő hálózatához, ezért az alapkészüléket egy további mikroprocesszort tartalmazó illesztőpanellel kellett kiegészíteni, és módosítani kellett a működtető szoftvert is. A most az űrbe került Pille-készülék a 16-os sorszámot viselte (hivatalos neve Pille-MKSz; MKSz a Nemzetközi Űrállomás orosz nevének rövidítése).
A Magyar Űrkutatási Iroda honlapja szerint a hosszú időtartamú űrutazások egyik legjelentősebb egészségi kockázati tényezője a kozmikus sugárzás által keltett dózis. A KFKI Atomenergia Kutatóintézetben (KFKI AEKI) kifejlesztett Pille a világon az egyetlen olyan termolumineszcens dózismérő (TLD) rendszer, melynek kiolvasója űreszközön is alkalmazható. Általa lehetővé válik, hogy az űrhajósok és a biológiai kutatások tárgyát képező élőlények, szövetminták által elszenvedett sugárzási dózist már a fedélzeten, tetszőleges időpontban és gyakorisággal meg lehessen határozni. „Őspéldányát” Farkas Bertalan magyar űrhajós használta először a Szaljut-6 űrállomáson (1980), rendre továbbfejlesztett változataival pedig számos alkalommal sikeresen mértek a Szaljut-7-en, a Mir orosz űrállomáson és az amerikai űrsiklókon is (1981-1996).
A Pille ISS-re tervezett alapváltozatának (Pille’97) kifejlesztése 1999-ben fejeződött be. A berendezés nagy érzékenysége akár óránkénti kiolvasást, a fedélzeti telemetriai (távmérési) rendszerhez való csatlakoztatása operatív földi analízist is lehetővé tesz. A Pille’97 „NASA-változatát” 2001. március 8-án a Discovery űrsikló az STS-102-es misszió során vitte fel a Nemzetközi Űrállomásra. Az ESA DOSMAP kísérletének keretében Jim Voss űrhajós négy hónapon keresztül több mint 1700 sikeres mérést végzett vele; a kísérlet célja az ISS dozimetriai feltérképezése volt – olvasható a Magyar Űrkutatási Iroda weboldalán.
Eltúlozták a madagaszkári zafírbányászat hatásait
A világ leginkább egyedi élővilágú szigetén az erdők pusztítása elképesztően súlyos a vadvilágra, élőlényekre nézve.
Ezért lehet olyan magas a Mount Everest
A bolygónk legmagasabb hegye mintegy 200 méterrel magasabb a Himalája többi nagy csúcsánál, kiderült, mi segíthette abban, hogy ilyen nagyra nőjön.
Égi jelenségek 2024. október második felében
Megint telihold lesz, aminek a potenciális üstökösészlelés miatt most kevésbé örülünk, lesz viszont együttállásunk is, és átállunk a téli időszámításra.
Bolygó létezését igazolták Barnard-csillag körül
A Barnard-csillag a Naphoz legközelebbi magányos csillag, 5,9 fényév távolságban van tőlünk.
A Ceres törpebolygó egykor óceánvilág lehetett
Az égitest fagyott kérgét több mint 90 százalékban vízjég alkotja ma is egy új kutatás alapján.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
