Kétezer éves rekordot döntött a Föld hőmérséklete

Az aszályos nyár, a kánikula okozta megbetegedések és halálesetek a laikusokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak azon, vajon véletlen egybeesésnek köszönhetők az egymás utáni hőguták, vagy tartós tendencia a Föld felmelegedése. A kutatók továbbra is vitatkoznak, ám egy újabb tanulmány az emberi beavatkozás problémáit elemzi.

Egy brit és egy amerikai professzor, Philip Jones a Kelet-angliai Egyetemről és Michael Mann az USA-beli Virginiai Egyetemről a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban tették közzé tanulmányukat, amely megerősíti az Intergovernmental Panel (IgP – kormányközi kutatóbizottság) nemrégiben készült jelentését a klímaváltozásról.

Módszerek

A kutatók számos módszerrel vizsgálták a Föld hőmérsékletét, és a sarkvidéki és magashegységi jégrétegektől kezdve a növényzeten át (fák évgyűrűi) számos egyéb, főleg történelmi forrásból igyekeztek adatokat gyűjteni. A tudósok szerint minden eddiginél meggyőzőbben tudják bizonyítani, hogy az emberiség befolyásolja az időjárást – írja a BBC. Ugyanakkor a szkeptikusok szerint az emberi hozzájárulás elhanyagolhatóan kicsi ahhoz, hogy megmagyarázzuk, mi is történik valójában bolygónkon.

Az IgP tanulmánya szerint az elmúlt ezer évhez viszonyítva a huszadik században a legmelegebb periódust éltük át a Földön., legalábbis ezt bizonyítják az eddig összesített adatok. Jones és Mann professzorok azonban igyekeznek meggyőzni a kétkedőket is. Téziseiket azzal próbálták igazolni, hogy rekonstruálták az elmúlt két ezredfordulón túl is az időjárási helyzetet.

Holland, svájci és kínai történelmi adatok

Megvizsgálták például az ősibb időkből származó fákat, az évgyűrűk vastagsága ugyanis összefügg az időjárással is. Regionális vizsgálatokat is végeztek ezzel a módszerrel, több helyszínről is gyűjtöttek adatokat.

Grönland és az Antarktisz jégrétegeit is analizálták, egészen pontosan nem is a fagyott vizet, hanem a jégburokba beszorult légbuborékokat, amelyek a jégréteg kialakulásakor uralkodó időjárási viszonyokról tanúskodnak.

A harmadik forráscsoportot a történelmi feljegyzések alkották. Különösen három országban bizonyultak izgalmasnak és tudományos szempontból is feldolgozhatónak a történeti adatok. Hollandiáról, Svájcról és Kínáról van szó. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a déli féltekéről nem sikerült ilyen adatokat beszerezni, éppen ezért a tudósok megállapításai a Föld északi féltekéjére vonatkoznak. Így tehát kijelentéseik, miszerint a mostani a legmelegebb periódus az elmúlt kétezer évben csak az északi tájakra érvényesek tudományos megbízhatósággal.

Gyorsuló felmelegedés

Jones és Mann természetesen nem állítja azt, hogy a Föld egyes részei nem lehettek melegebbek korábban, mint most. Ugyanakkor globálisan magasabb a hőmérséklet ma, mint sok száz vagy akár kétezer évvel ezelőtt.

Az utóbbi húsz évben egyébként a Föld átlaghőmérséklete legalább 0, 2 Celsius fokkal emelkedett, ugyanannyival, mint amennyihez korábban egy egész évszázadra volt szükség. A felmelegedés okát pedig a tudósok egyértelműen az üvegházhatást fokozó és okozó gázoknak tulajdonítják.

Más kutatók ugyanakkor a napsugárzással magyarázzák a felmelegedést, szerintük ugyanis viszonylag kevés olyan gáz kerül a levegőbe, amely üvegházhatást idéz elő. Megint mások pedig azt állítják, hogy a történelmi adatok egyfajta fluktuációt jelenek: egyszer hűvösebb, egyszer forróbb lesz az éghajlat, anélkül, hogy az ember ebbe bele tudna avatkozni.