A hatalmas energiájú gamma-kitörések rejtélye

Számos amerikai szakember részvételével Budapesten tartotta közgyűlését az Európai Csillagászati társaság. Sok egyéb mellett szó volt a rejtélyes gammakitörésekről is.
A gamma-kitörések természetéről keveset tudnak az asztrofizikusok, csak halvány elképzelések vannak arról, hogy ezeket az átlagosan 20-30 másodperces, hatalmas energiájú kitöréseket milyen folyamatok keltik. Hogy mik is ezek, hogyan jönnek létre, erről beszélgetett Horváth István fizikussal Lukácsi Béla.
Az első cikk 1973-ban jelent meg, amerikai katonai műholdak fedezték fel a gammakitöréseket. A kezdeti 20 évben körülbelül 300 ilyen kitörést figyeltek meg a különböző műholdakon, és 1991-től 2000-ig 2700 gammakitörést regisztráltak.
Ebből következtethetünk arra, hogy az Univerzumban milyen gyakorisággal villan valami?
Azt lehet mondani, hogy mindennap egy van a teljes világegyetemben, és ezek olyan intenzívek, hogy mindenütt lehet látni őket.
Nagy energia szabadul fel egy-egy ilyen kitörésben, lehetne érzékeltetni, hogy mekkora ez?
Talán sokan hallottak a Supernovákról; egy Supernova felrobbanás olyan energia produkció, amely egy galaxisnak a sugárzásával vetekszik. A gammakitörés ugyanennyi energiát sugároz, csak egy percnél rövidebb idő alatt. A gammakitörés azalatt a 20-30 másodperc alatt annyi energiát sugároz, mint az összes többi objektum a teljes Univerzumban.
Mindig nagy kérdés volt, hogy különböztetjük meg a kitöréseket, és igazából nem találtak jobb megkülönböztetést, mint azt, hogy van, amelyik rövidebb mint 2 másodperc, és van, amelyik hosszabb.
Kétezer kitörést dolgoztunk fel, és vizsgáltuk, hogy milyen összefüggés van a kitörés hossza és a kisugárzott energia között. Azt találtuk, hogy a rövideknél és a hosszúaknál más matematikai képlettel irható le. Erre mondta a Mészáros Péter amerikai kollegánk, hogy ez azt jelenti, hogy a forrás motorja különböző kell hogy legyen a két kitörésnél.
Gondolom vannak feltételezések, hogy melyik mögött milyen forrás állhat?
Kidolgoztak egy érdekes Hipernova elméletet, ami annyiban különbözik a Supernovától, hogy nagyobb tömegű – itt 30 naptömegnyi csillagról van szó. Amikor ez befejezi az életét, és nincs nukleáris energiatermelés, akkor az elmélet szerint a közepe, 5-6 naptömegnyi rész, hirtelen összeroppan és fekete lyukká alakul. Ahogy ez kialakult, a többi csillaganyagot szívja magához, és ahogy a csillaganyag beugrik a fekete lyukba, óriási gravitációs energiák szabadulnak fel. Ez felfűti az anyagot, sugárzás lép fel. Ez mind a csillag belsejében történik, kitörés csak a két pólus mentén történhet, amikor az eléri a csillagfelszínt, és a feltételezések szerint ez a jelenség okozza a kitörést.
Forrás: Radio.hu (Szonda)