Robotfalu és emberi település a Holdon

Az ESA-tervei kapcsán a Smart-1 vezető kutatójával közöl interjút a német Der Spiegel magazin. A 46 éves francia fizikus, Bernard H. Foing elmondta, hogy a Hold annak ellenére, hogy a legközelebbi égitest a Földhöz, mégis ismeretlennek számít a kutatók előtt. Ezért sem meglepő, hogy az októberben induló európai űrszonda után hamarosan Japán és India is saját műszereivel kívánja vizsgálni a Holdat. (Foing egyébként 1989 óta dolgozik az ESA-nál, és eddig 45 kutatási programot irányított.)

A kutatók továbbra sem tudják például, hogy miként keletkezett a Hold, és milyen kölcsönhatások alakították a fejlődését, miként befolyásolta a Föld saját kísérőjének „sorsát”. A Hold geológiája és nyersanyagbázisa is izgalmas területe a vizsgálatoknak.

Nem old meg minden problémát a Smart-1

A Smart-1 persze nem fog minden problémára megoldást kínálni, sőt fellövése nem is csupán a Hold-kutatást szolgálja. Az európai űrhivatal egy új hajtóművet szeretne tesztelni, amelyet a többi űrszondában is felhasználnak a jövőben – feltéve, hogy a mostani misszió sikerrel jár. A Smart-1 jelszava egyébként is: „gyorsabban, okosabban, jobban” – és mindezt olcsóbban – magyarázta Foing.

A Hold-kutatásról sem feledkeznek meg természetesen a fizikusok, geológusok, mérnökök: azért is érdekes számukra a Föld kísérője, mert bolygónk történetéhez, annak jobb megismeréséhez is segítséget nyújthat a Hold vizsgálata.

A Holdon nyomoznak a Föld után

Így például a közeli égitesten minden bizonnyal nyomai maradtak azoknak a kozmikus „bombázásoknak”, amelyek a Földet érték 3, 8 milliárd évvel ezelőtt. A hatalmas aszteroida-becsapódások nyomán bolygónk anyaga a világűrbe kerülhetett, s ez eljuthatott akár a Holdra is. Az ottani kőzetek, illetve a por elemzése hozzásegíthet a 3, 8 milliárd évvel ezelőtti Föld arculatának megrajzolásához, és ez azért is fontos lenne, mert ekkoriban jelent meg az élet a kék bolygón.

Foing elmondta, hogy a NASA és a szovjetek (oroszok) is több Hold-missziót indítottak, s azok is hoztak kőzeteket, szikladarabokat a közeli égitestről. Ugyanakkor a francia fizikus szerint ezek nem jártak kellő eredménnyel, mert eddig inkább a Hold Föld felőli oldalát vizsgálták, és annak is főleg az Egyenlítő környéki területeit. „Ez olyan, mintha a Szaharában vagy a Tibetben végezne ásatásokat valaki, és ebből próbálna az egész Földre nézve következtetéseket levonni” – illusztrálta a kutatások jelenlegi állását.

Hol vannak az amerikai holdkompok?

A Spiegel kérdésére, miszerint a Smart-1 űrszonda felvételeivel az európaiak végre mindenkit megnyugtathatnának, feltéve, ha megtalálnák az amerikai Apollo-leszállóegységeket – amelyeket az első emberi Hold-utazáshoz használt az USA -, Foing óvatosan válaszolt. A francia fizikus elmondta, hogy kameráik felbontóképessége éppen a határán van annak, hogy megfigyelhessék a korábbi landolások után a helyszínen maradt eszközöket, berendezéseket. Ha azonban a nap alacsonyan áll, és így a holdkompok hosszú árnyéket vetnek, akkor esetleg felismerhetők lennének. „Mindenesetre” – tette hozzá Foing – „nyitva tartjuk a szemünket.”

Robotfalu és emberi települések

Foing beszélt arról is, hogy terveik szerint a mostani Hold körül keringő szondát később leszállóegységek is kiegészíthetik. Így például 2015-re egy komplett robotfalu kiépítésén gondolkodnak a szakértők. A falu távirányított gépekből és mesterséges intelligenciával rendelkező robotokból állhat majd, amelyek egymással kommunikálnak, egyfajta „közösséget” alkotnak majd. Az első tartósan ott maradó emberek, az első „Hold-telepesek” érkezését ezek a berendezések készíthetik elő. Az emberi települések megjelenése az ESA-vezető szerint 2020 körül várható az égitesten. Ezeken azonban csak kutatók és speciálisan kiképzett űrhajósok élhetnek majd, a nagyobb arányú betelepülés csak 2040-tól valószínű – vélekedik a francia fizikus.

Foing szerint az emberek jelenlétére azért van szükség, mert az új megoldások kifejlesztése, illetve az elromlott berendezések javítása emberi intelligenciát igényel. Ezt pedig nem mindig pótolhatja a távirányítás. A Hold-utazások egyébként a Mars-expedíciókat és aszteroidákra való leszállást is előkészíthetik.

A francia fizikus ezzel kapcsolatban azonban megjegyezte: nem követhetik el azt a hibát, amit a vikingek – felfedezték Amerikát, hazahajóztak, elmondták a többieknek, hogy mit láttak, később azonban mindenki megfeledkezett róluk. A Hold-kutatók ezért olyan bázisokat akarnak létesíteni, amelyekből az emberiség egésze tartósan hasznot húzhat. Foing szerint a Hold-bázis egy napon az emberiséget is megmentheti. Egy nukleáris katasztrófa vagy egy aszteroida-becsapódás kiolthatja az emberi életet a Földön. Egy menedékhely ilyenkor „aranyat érhet”. Emberek és kiválasztott állatfajták juthatnának el a Holdra – mondta a kutató a Spiegelnek.