Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Föld

Robotfalu és emberi település a Holdon

2003.09.04.Admin
National Geographic Magyarország

Az európai űrhivatal, az ESA eredetileg szeptemberben küldte volna fel Smart-1 űrszondáját, hogy kutatásokat végezzen a Holdon. A program kissé csúszik, és most az októberi indításra készülnek a kutatók. Addig legalább maradt idejük az álmodozásra…

Az ESA-tervei kapcsán a Smart-1 vezető kutatójával közöl interjút a német Der Spiegel magazin. A 46 éves francia fizikus, Bernard H. Foing elmondta, hogy a Hold annak ellenére, hogy a legközelebbi égitest a Földhöz, mégis ismeretlennek számít a kutatók előtt. Ezért sem meglepő, hogy az októberben induló európai űrszonda után hamarosan Japán és India is saját műszereivel kívánja vizsgálni a Holdat. (Foing egyébként 1989 óta dolgozik az ESA-nál, és eddig 45 kutatási programot irányított.)

A kutatók továbbra sem tudják például, hogy miként keletkezett a Hold, és milyen kölcsönhatások alakították a fejlődését, miként befolyásolta a Föld saját kísérőjének „sorsát”. A Hold geológiája és nyersanyagbázisa is izgalmas területe a vizsgálatoknak.

Nem old meg minden problémát a Smart-1

A Smart-1 persze nem fog minden problémára megoldást kínálni, sőt fellövése nem is csupán a Hold-kutatást szolgálja. Az európai űrhivatal egy új hajtóművet szeretne tesztelni, amelyet a többi űrszondában is felhasználnak a jövőben – feltéve, hogy a mostani misszió sikerrel jár. A Smart-1 jelszava egyébként is: „gyorsabban, okosabban, jobban” – és mindezt olcsóbban – magyarázta Foing.

A Hold-kutatásról sem feledkeznek meg természetesen a fizikusok, geológusok, mérnökök: azért is érdekes számukra a Föld kísérője, mert bolygónk történetéhez, annak jobb megismeréséhez is segítséget nyújthat a Hold vizsgálata.

A Holdon nyomoznak a Föld után

Így például a közeli égitesten minden bizonnyal nyomai maradtak azoknak a kozmikus „bombázásoknak”, amelyek a Földet érték 3, 8 milliárd évvel ezelőtt. A hatalmas aszteroida-becsapódások nyomán bolygónk anyaga a világűrbe kerülhetett, s ez eljuthatott akár a Holdra is. Az ottani kőzetek, illetve a por elemzése hozzásegíthet a 3, 8 milliárd évvel ezelőtti Föld arculatának megrajzolásához, és ez azért is fontos lenne, mert ekkoriban jelent meg az élet a kék bolygón.

Foing elmondta, hogy a NASA és a szovjetek (oroszok) is több Hold-missziót indítottak, s azok is hoztak kőzeteket, szikladarabokat a közeli égitestről. Ugyanakkor a francia fizikus szerint ezek nem jártak kellő eredménnyel, mert eddig inkább a Hold Föld felőli oldalát vizsgálták, és annak is főleg az Egyenlítő környéki területeit. „Ez olyan, mintha a Szaharában vagy a Tibetben végezne ásatásokat valaki, és ebből próbálna az egész Földre nézve következtetéseket levonni” – illusztrálta a kutatások jelenlegi állását.

Hol vannak az amerikai holdkompok?

A Spiegel kérdésére, miszerint a Smart-1 űrszonda felvételeivel az európaiak végre mindenkit megnyugtathatnának, feltéve, ha megtalálnák az amerikai Apollo-leszállóegységeket – amelyeket az első emberi Hold-utazáshoz használt az USA -, Foing óvatosan válaszolt. A francia fizikus elmondta, hogy kameráik felbontóképessége éppen a határán van annak, hogy megfigyelhessék a korábbi landolások után a helyszínen maradt eszközöket, berendezéseket. Ha azonban a nap alacsonyan áll, és így a holdkompok hosszú árnyéket vetnek, akkor esetleg felismerhetők lennének. „Mindenesetre” – tette hozzá Foing – „nyitva tartjuk a szemünket.”

Robotfalu és emberi települések

Foing beszélt arról is, hogy terveik szerint a mostani Hold körül keringő szondát később leszállóegységek is kiegészíthetik. Így például 2015-re egy komplett robotfalu kiépítésén gondolkodnak a szakértők. A falu távirányított gépekből és mesterséges intelligenciával rendelkező robotokból állhat majd, amelyek egymással kommunikálnak, egyfajta „közösséget” alkotnak majd. Az első tartósan ott maradó emberek, az első „Hold-telepesek” érkezését ezek a berendezések készíthetik elő. Az emberi települések megjelenése az ESA-vezető szerint 2020 körül várható az égitesten. Ezeken azonban csak kutatók és speciálisan kiképzett űrhajósok élhetnek majd, a nagyobb arányú betelepülés csak 2040-tól valószínű – vélekedik a francia fizikus.

Foing szerint az emberek jelenlétére azért van szükség, mert az új megoldások kifejlesztése, illetve az elromlott berendezések javítása emberi intelligenciát igényel. Ezt pedig nem mindig pótolhatja a távirányítás. A Hold-utazások egyébként a Mars-expedíciókat és aszteroidákra való leszállást is előkészíthetik.

A francia fizikus ezzel kapcsolatban azonban megjegyezte: nem követhetik el azt a hibát, amit a vikingek – felfedezték Amerikát, hazahajóztak, elmondták a többieknek, hogy mit láttak, később azonban mindenki megfeledkezett róluk. A Hold-kutatók ezért olyan bázisokat akarnak létesíteni, amelyekből az emberiség egésze tartósan hasznot húzhat. Foing szerint a Hold-bázis egy napon az emberiséget is megmentheti. Egy nukleáris katasztrófa vagy egy aszteroida-becsapódás kiolthatja az emberi életet a Földön. Egy menedékhely ilyenkor „aranyat érhet”. Emberek és kiválasztott állatfajták juthatnának el a Holdra – mondta a kutató a Spiegelnek.

A Smart-1 misszió
Az ESA, az európai űrhivatal Smart-1 nevű űrszondája 370 kilogramm súlyú és körülbelül egy köbméter térfogatú. A szerkezet tíz tudományos műszert visz a fedélzetén. A gyorsítást egy lassan, de állandóan működő ionhajtómű biztosítja. A „repülő kocka”, ahogyan a Spiegel nevezi a szerkezetet, 16 hónap alatt éri el a Holdat, amelyet 300, illetve 10 ezer kilométeres távolságból követ majd – pályájától függően. Különös figyelmet fordítanak a kutatók a Hold pólusaira, ahol fagyott vizet sejtenek egyes szakértők.

Hozzászólások

Égi jelenségek 2020. november első felében

Égi jelenségek 2020. november első felében

Hajnali holdsarló együttállásokkal, esti Jupiter és Szaturunusz a Tejúttal, és néhány meteor színesítheti a novemberi éjszakákat.

Elképesztő mennyiségű szemét halmozódik fel a Földközi-tengerben

Elképesztő mennyiségű szemét halmozódik fel a Földközi-tengerben

A Földközi-tengerben már most is rengeteg műanyag hulladék van, két évtizeden belül ugyanakkor megduplázódhat a beáramló szemét mennyisége.

Késik a fagy a tengeri jég bölcsőjében

Késik a fagy a tengeri jég bölcsőjében

Még mindig nem indult el a jégképződés az északi-sarkvidéki tengeri jég bölcsőjének tekintett Laptyev-tengeren.

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Egészen biztosan nem emberi tényező, hanem mérgező algák elszaporodása okozta a tömeges tengeriélőlény-pusztulást a távol-keleti Kamcsatka-félszigeten - olvasható az MTI hírei között.

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó mértékben olvadtak a svájci gleccserek 2020-ban, s közben még sohasem esett ilyen kevés hó az Alpok legnagyobb gleccserének térségében - olvasható az MTI hírei között.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket