Neutrinó teleszkóp a tenger fenekén

Voltaképpen tizenkét huzalt rögzítenek a tenger fenekére. A huzal fölső végén egy bója van, az húzza-feszíti a zsinórt a fenéktől számított 480 méteres magasságban. Tehát az egésznek a teteje is kétezer méter mélyen lebeg. A huzalokon érzékelők vannak, és várják a neutrínókat. A program 2006-ra készül el. Lukácsi Béla Milánóban érte utol a napneutrínókkal foglalkozó Manno István fizikust, bővebb magyarázatot kérjen.

– Egyszer azt mondta valaki, hogy érzékeltesse, milyen különös részecske a neutrinó, hogy egy százezer fényév vastagságú öntött vason simán átrepül, minden akadály nélkül.

– Igen, ez pontosan így van. De végül is pár neutrínó azért elakad. Éppen ezért a neutrínó kísérletek nagyon nehezek, és óriási detektorokat kell építeni, hogy mégis egy-két neutrínó megakadjon. Tehát egy ilyen detektornak az anyaga több ezer tonna súlyú anyagból áll, amiben néhány neutrínó akad csak el egy nap alatt. Hogy ez mennyire kevés, azt a következővel lehet érzékeltetni: a Napban annyi neutrínó keletkezik, hogy a Földön minden négyzetcentiméteren keresztül másodpercenként tíz a tizediken, tehát az egyes után tíz darab nulla van, annyi neutrínó halad át másodpercenként.

– Ilyen hely, ahol elakadnak ezek a neutrínók, nem sok van a világon. Az egyik például Olaszországban van, és Ön most ott tartózkodik. Épp ezzel a berendezéssel dolgoznak?

– Igen, egy új detektálási technikán dolgozunk. Ezt nem használták a napneutrínók megfigyelésére eddig. Ez úgy működik nagyjából, hogyha egy neutrínó kölcsönhatásba lép a detektor anyagával, akkor az meglök egy elektront, az elektron pedig fény felvillanást okoz a detektor belsejében, amit fényérzékelők figyelnek. Ezekből a jelekből azután vissza lehet következtetni arra, hogy milyen esemény történt magában a detektorban.

– Azért kell az ilyen detektorokat egy hegy belsejébe vagy a tenger fenekére telepíteni, hogy a földi hatásokat kiszűrjék?

– Ezek nagyon ritka események, és ezt minden zavarja. Zavarja a kozmikus sugárzás, tehát a kozmoszból jövő részecskék, mivel azok is tudnak hasonló eseményt kelteni a detektorban. Azért, hogy ez ne történhessen meg, a kozmoszból jövő részecskék ellen vastag földréteggel vagy vízréteggel kell védekezni.

– Végül is mi a céljuk ezeknek a kutatásoknak? Lehet olyasmit olvasni, hogy a neutrínókon keresztül sokkal több információt kaphatunk a világegyetem természetéről, mint mondjuk a fény segítségével. Esetleg a sötét anyag, a hiányzó anyag mibenlétére is valamiféle választ kaphatunk.

– Mindig el szoktam mesélni azt az anekdotát, hogy állítólag, amikor az elektromosságot tanulmányozták, és Faraday a békacombokkal játszadozott, akkor egy adóval foglalkozó barátja megkérdezte: mondd, mire jó ez? Erre Faraday azt válaszolta, nem tudja megmondani, de meg van győződve róla, hogy ezért még egyszer adót fog fizetni a barátja. És ez valóban így van, ma már el sem tudjuk áram nélkül képzelni magunkat. Na most, a neutrínó még messzebb van, mint az elektromosság, úgyhogy nem lehet olyan könnyen látni, mi lesz belőle. Egy biztos, jobban megértjük, hogy a körülöttünk lévő világ hogyan épül fel, hogyan működik.

Forrás: Rádió.hu/Szonda